Holló Katalin alkotásai nem feltétlen az avatatlan szemnek valóak, mégis minden nézőt gondolkodóba ejtenek. A művész tizenhat válogatott grafikája ezúttal Magyarország Ungvári Főkonzulátusán pihen meg. Az ünnepélyes megnyitón Kuti László, első beosztott konzul köszöntötte a jelenlévőket majd átadta a szót Buhajla József főkonzulnak.
– Az Ungvári Főkonzulátus szervezésében többször került már sor Holló Katalin kiállítására, legyen szó Kijevről, Lembergről, Ivano-Frankivszkról vagy Munkácsról – közölte a diplomata, majd a kárpátaljai születésű, ma már Budapesten élő, eleinte keramikusként tevékenykedő, majd a grafikában kiteljesedő művésznő pályafutásáról mesélt.
– Mindig is közelebb állt hozzám a toll és az írás, ezért képírásnak is nevezem, amit csinálok
– vette át a szót a tiszasalamoni születésű Holló Katalin. – A világnézetemet ültetem át a kereteimbe, így fogalmazom meg a gondolataimat. A lelkemből jönnek ezek a rajzok. Könnyebben feltudom dolgozni a velem történő eseményeket a tollrajz segítségével. A legkedvesebb képem a Családi kötelék című. Óriási öröm, amikor mások elmondják, mit váltott ki belőlük az alkotásom.
A kompozíciók megtekintése közben az alkotó részletesen mesélt a grafikák megszületésének körülményeiről, azok háttértörténetéről. Lapunknak elmondta: a kerámiázás után tolmácsként is dolgozott, a családjából pedig a lánya lépett a nyomdokaimba – ő számítógépes grafikus.
– Most lettem csak úgymond felfedezve – jegyzi meg nevetve Katalin. – Mindig is rajzoltam, csupán korábban nem volt lehetőségem kiállítani. 1995-től mutatom be a műveimet a nagyközönségnek. A kerámia tárgyaimból azonban nem sikerült tárlatot szerveznem.
Simon Rita
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
