A karantén megváltoztatta az ünnep külsőségeit, de lelki értékeit nem vehette el.
A nyomtatott Kárpáti Igaz Szóban hetente jelentkezünk valamilyen karantén-körképpel, amely különböző szemszögből közelíti meg a vesztegzár életünkre gyakorolt hatását. A friss lapszámunkban az idei rendhagyó húsvéti ünneplésről kérdeztünk néhány családot. A riportot egészében a Kárpáti Igaz Szó április 16-i lapszámában olvashatják, online részekre bontva közöljük:
Húsvét szombatja, délután fél kettő – az utcán még végigmegy 1-2 autó, aztán csend. A kellemes, napsütéses idő ellenére természetellenesen kihalt az utca, üres a város. Az idei húsvéti ünnepek teljes kijárási korlátozással vették kezdetüket.
A técsői Körözsi család a karantén ellenére is úgy készült az ünnepre, mint máskor.
– Megvolt a nagytakarítás, hisz tavasszal az ember meg szeretne szabadulni a téli portól, felfrissít, amit csak lehet – mondja Tetyana, a háziasszony. – Mi mindig kétszer ünnepelünk, előbb hozzánk jönnek vendégségbe, a pravoszláv húsvétkor pedig mi látogatjuk meg a barátainkat, ismerőseinket. Idén ezt nem tehetjük meg, csak csendben, kettecskén ünnepelünk a férjemmel. A legjobban az unokák hiányoznak.
Eredetileg úgy beszéltük meg, hogy a lányomék hazajönnek, a karantén sajnos keresztülhúzta a terveinket.
Az ünnepi menüből most sem hiányzott a pászka, a családunk kedvence, a töltött hús, sonka. Süteményt is ugyanazokat sütöttem, mint máskor, csak az adagok voltak kisebbek.
Az istentisztelet egy ideje a tévén, vagy interneten keresztül jut el a családhoz. Az sem okozott nagyobb problémát, hogy nem lehetett locsolkodni, a közeli rokonok egy része Magyarországon él, a másik része ugyan a megye területén, de annyira szétszórva, hogy csak telefonon köszöntjük egymást az ünnepek alkalmával. Emil, a négy éves unoka is budapesti otthonából, skype-on keresztül köszöntötte a nagyszülőket, szépen elmondta a locsoló verset is, ám az ezért járó jutalomra várnia kell…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
