Terjedelmes írást közölt az eurointegration.com.ua portál az ukrán-magyar kapcsolatok alakulásáról, a szerzők kísérletet tettek arra, mire lehet számítani Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor rövidesen sorra kerülő kijevi találkozóján.
Az írás bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy Ukrajna és Magyarország egy több mint két éve húzódó konfliktus megoldására készül pontot tenni. Ennek jegyében utazott május 29-én Budapestre Dmitro Kuleba. Az ukrán külügyminiszter a koronavírus miatt szünetelő légiközlekedés hiányában gépkocsival tette meg a több mint 1100 kilométeres utat oda, majd vissza Kijevbe. Érdekesség, hogy a visszaúton a miniszter Kárpátalján állt meg éjszakázni, egészen pontosan az Ungvárhoz közeli Derenivszka Kupil csodaszép üdülőben.
A látogatás valódi célja Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozójának előkészítése volt. Valamint egy olyan kompromisszumos megállapodás kidolgozása, amely megalapozhatja a kiutat a két ország közötti válsághelyzetből. Erre Ukrajnának is nagy szüksége van, hisz számára Magyarország vétója a legnagyobb akadály a NATO-hoz és az EU-hoz vezető úton.
Az állítólag mindenkinek jó kompromisszumos megállapodás tervezetét a hat főből álló szerzőcsoport tagjai már átnyújtották az ukrán külügynek és a kijevi magyar külképviseletnek, abban bízva, hogy a javaslataikat figyelembe veszik majd az ukrán elnök és a magyar kormányfő találkozóján.
A javaslatok alapján készült és a portálon megjelent írás felidézi azokat az okokat, amelyek miatt megromlott a két ország közötti baráti viszony, s amelyek miatt Magyarország akadályokat gördít Ukrajna elé az európai közeledésben. A két ország közötti ellentétek kiváltója a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény nemzetközi vihart kavart 7. cikke. Az eltelt két és fél év során semmit nem javult a viszony, sőt tovább romlott, mert egyik fél sem volt hajlandó engedni a maga igazából.
A cikkírók fogalmazása szerint az ukrán média állításaival ellentétben Magyarország nem akarja elszakítani Ukrajnától Kárpátalját, vagy Beregszászt. Magyarország csak a régióban élő magyar kisebbség érdekeit próbálja megvédeni és nem akar mást, mint megtartani a kárpátaljai magyarok tanintézményeit, az anyanyelven való tanulás jogát. Ezzel szemben az írás azt bizonygatja, hogy Ukrajna nem akarja asszimilálni a magyar kisebbséget, csupán arra törekszik, hogy a magyarok lakta településekről kikerülő fiataloknak az ukránokkal azonos lehetőségeik legyenek a karrierépítésben, eredményesen érvényesüljenek az ukrán társadalomban, s hogy a magyar iskolák végzőseinek ugyanolyan esélyei legyenek felvételt nyerni az ukrajnai főiskolákra és egyetemekre. Mindez nem akadályozhatja őket, hogy közben megőrizzék magyarságtudatukat.
E témában kellene megállapodnia Orbán Viktornak és Volodimir Zelenszkijnek. A cikk szerint azonban nem szabad a dologhoz túlzott reményeket fűzni. Nem valószínű, hogy egyetlen találkozó megoldhatja a problémákat, megszüntetheti a felgyülemlett feszültséget és a kölcsönös bizalmatlanságot. És ez már nem csupán a nyelvről és az oktatásról szól.
Ukrajna azt várja el, hogy a magyar fél kezdeti lépései során felhagyjon az ukrán integrációs törekvések blokkolásával. Az engedmények terén viszont nem lehetnek nagy elvárások, hisz az ukránok lehetőségei erősen korlátozottak, nem léphetik túl a bizonyos vörös határvonalat. Ha ez megtörténne, az békétlenséget szülne az országban. Ha ugyanis Zelenszkij és csapata módosítaná a vitatott jogszabályokat, nem szűkítené a kisebbség anyanyelvű oktatáshoz való jogait, az hatalmas elégedetlenséget váltana ki az ukrán társadalomban. Úgy reagálnák azt le, mint az ország kapitulációját a magyarok ultimátuma előtt.
Továbbá nem lehet az egyezkedés témája az ukrán nyelvű tanóraszám a magyar tannyelvű iskolákban, mert azt már hatályos törvényben rögzítették. A Magyarország és Ukrajna közötti megállapodást tehát a nyelvi jogszabályok módosítása nélkül kell elérni. Ez a cikk szerint olyan kompromisszum révén válhat lehetővé, hogy a felek megegyeznek a magyarok számára szóló kétnyelvű oktatás fejlesztéséről. Ennek keretében az ukrán oktatási tárca beleegyezne, hogy az egyes tantárgyakat az EU-s tagország nyelvén, tehát magyarul tanítsák. És ezt úgy könyvelhetné el, mintha az ukránul történne…
A várakozás szerint Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóján bizonyára terítékre kerül a kettős állampolgárság és a kisebbségi törvény kérdésköre, valamint a nem kevésbé fontos közigazgatási reform. Utóbbi nem irányulhat az ukrajnai kisebbségek érdekei ellen. Ezért a kárpátaljai magyarság számára érdemes megtartani a Beregszázi járást. Ugyanakkor a rendezési javaslatok szerzői kizártnak tartják egy abszolút magyar többségű, a többségében magyarok lakta településekből álló kárpátaljai közigazgatási egység létrehozását.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
