Ukrajna attól fél, hogy az általa agresszornak tartott Oroszország az elhúzódó donbászi fegyveres konfliktus mellett a „gázfegyverrel” mér rá végleges csapást. Petro Porosenko elnök emiatt nemrégiben politikai segítséget kért Angela Merkel német kancellártól.
Petro Porosenko elnök közelmúltbeli berlini látogatásán az ukrán félelmeket tolmácsolta a német kancellárnak, aki válaszul leszögezte: nem fordulhat elő, hogy a projekt miatt Ukrajnának semmiféle szerepe ne legyen az orosz gáz szállításában. Mindeközben Berlinnek jól felfogott érdeke, hogy megépüljön az Északi Áramlat-2, amivel a németországi Greifswaldig érő 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékkel bővülne a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország minimalizálná Ukrajna tranzitszerepét, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, Ukrajnának csupán 10-15 milliárd köbméter jutna.
Kijev számára több mint vészjósló, hogy a Gazprom március elején arról értesítette a Naftogazt, hogy felmondja az elviekben 2019 végéig hatályos gázszállítási szerződést, amit még a 2009-ben kötött meg Moszkva és Kijev Julija Timosenko miniszterelnöksége idején, akit az országa számára előnytelen kontraktus miatt politikai ellenlábasai később börtönbe is küldtek. Moszkva azt követően gerjedt haragra, hogy a stockholmi döntőbíróság február végén 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte a Gazpromot az ukrán Naftogazzal megkötött tranzitszerződése alulteljesítése miatt.
Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának nem csupán egy nagyon komoly bevételi forrása, hanem politikai és stratégiai fegyvere is, amit most könnyen elveszíthet. Tavaly Ukrajna 93,5 milliárd köbméter orosz gázt tranzitált, amivel 3,5 milliárd dollárt keresett, ez éves GDP-jének közel 3 százaléka.
„Azzal, hogy Vlagyimir Putyin átirányítja az ukrajnai gáztranzitot, gyakorlatilag előkészíti a terepet a teljes körű katonai fellépéshez” – fogalmazott a Deutsche Welle kiadványnak Andrij Kobelev, az ukrán állami gázszolgáltató vezérigazgatója. A Naftogaz vezére az Északi Áramlat-2 megvalósulása esetén azzal riogat, hogy 50 százaléknál is nagyobb az esélye annak, hogy Putyin tankjai hamarosan Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország keleti határainál lesznek. A puhább forgatókönyvnek pedig az ukrán energiabiztonság totális megroppantását tartja, hiszen csak a regionális gázszolgáltatók 1,1 milliárd euróval tartoznak a Naftogaz felé, míg az állam közel ugyanennyivel adós a lakossági gázszámlák szubvenciójával.
Volodimir Kisztion kormányfő-helyettes bizakodóbb, szerinte nemzetközi összefogással kezelhető a kritikus helyzet. Javaslatának lényege, hogy létre kell hozni egy konzorciumot, amely Ukrajna keleti határainál orosz gázt vásárolna, amit aztán az ukrajnai tározókban tudnak tárolni és értékesíteni az európai partnereknek. Emellett azt reméli, hogy külföldi beruházásból végrehajtandó fejlesztések révén sikerülhet 35 milliárd köbméterre növelni a hazai gázkitermelést, amiből 5 milliárdot még exportálnának is. A valóságban azonban ezek inkább csak mesés álmok, mert jelenleg Ukrajna ott tart, hogy csak lengyel, szlovák és magyar reverz gázból képes biztosítani saját szükségleteit. Szó van még arról is, hogy Törökországból vagy Katarból vásárolnának, de puszta ez az elképzelés sem több puszta ötletezésnél.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
