A helyzet előreláthatóan tovább fog romlani.
Az elmúlt héten súlyos árvíz pusztított Nyugat-Ukrajnában. Az áradások négy régiót érintettek, Ivano-Frankivszk megyében volt a legsúlyosabb a helyzet, de jelentős károk keletkeztek Lemberg és Csernovic megyében, valamint Kárpátalján is sújtották. Többnyire kisebb folyók és hegyi patakok öntöttek ki, a villámáradások utakat és hidakat mostak el, házakat és mezőgazdasági területeket árasztottak el. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint az illegális és mértéktelen fakivágás mellett a klímaváltozás idézte elő az áradásokat és a földcsuszamlásokat. Volodimir Borejko, az Öko-Kulturális Központ civil szervezet vezetője szerint, ha most abbahagynák a fakitermelést, akkor is legalább 30 év kéne ahhoz, hogy regenerálódjon a természet.
Az Aposztrof című ukrán hírportál a természeti csapás kapcsán készített nagyobb lélegzetvételű interjút a szakemberrel. Borejko egyértelműen párhuzamot vont a fakitermelés és a múlt heti áradások között. Kiemelte, hogy Ivano-Frankivszk megyében óriási léptékű fakitermelés zajlik.
A Forest Watch nevű programban készített műholdfelvételek alapján az elmúlt 10 évben az országban Kárpátok erdeinek 10-15 százalékát irtották ki.
A szakember szerint elsőre nem tűnhet soknak a 10-15 százalék, de ha azt vesszük alapul, hogy több mint 40 éve zajlanak ezek a folyamatok, akkor az erdők területe ezen a vidéken a felére csökkent az elmúlt fél évszázadban. A Forest Watch programból kizárólag az elmúlt évtized dinamikáját kaptuk meg, de ebből le lehet vonni a megfelelő következtetéseket. A probléma gyökere abban van, hogy a hegyoldalakon elterülő erdők visszatartják a lehulló esővizet, lelassítják annak lefolyását, gátolják az eróziót. Viszont a letarolt hegyoldalakon, nincs ami megfogja a csapadékot, az eső szinte azonnal felduzzasztja a patakokat, villámáradást idézve ezzel elő.
– Már évek óta küzdünk az erdészetekkel, de nagyon úgy tűnik, hogy szélmalomharcot vívunk – fogalmazott a szakember. – Az erdészetek még nagyobb mértékben folytatják a fakitermelést, a kormány semmit nem tesz annak érdekében, hogy megálljt parancsoljon az irtásnak. Antropogén katasztrófa fenyegeti az érintett megyéket. Volodimir Borejko az Alpokat hozta fel pozitív példaként, rámutatott, hogy 10 év alatt itt mindössze az erdők 3-4 százalékát vágták ki.
Az ökológus szerint az erdőtelepítési program sem jelent megoldást,
ugyanis nem lehet egy lapon említeni egy természetes tölgyfaerdőt és egy telepített fenyvest. Száz év kell, hogy egy fenyő megnőjön olyan méretűre, hogy a gyökere megfogja a csapadékot.
– Egyébként a hegyvidéken teljesen be kéne tiltani a fakitermelést, ugyanis ezek az erdők erősen befolyásolják a klímaváltozást – fogalmazott a szakértő. – Az Alpok németországi és svájci részein egyáltalán nem végeznek fakitermelést. Épp ellenkezőleg, azzal keresnek eurómilliárdokat, hogy évről évre több millió turista pihen az Alpokban.
Több haszon lenne a hegyi erdőkből, ha elvennék az erdészetektől és odaadnák a Turisztikai és Rekreációs Minisztériumnak azokat.
Borejko véleménye szerint a helyzet idővel csak tovább romlik, ugyanis Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta egyetlen kormány sem tett igazán komoly lépéseket az erdők védelmében. A jelenlegi kormány által elfogadott szabályozás sem megfelelő, a faanyag külföldre történő eladását teljesen fel kellene számolni. Ezzel szemben olyan törvénytervezetet készítenek elő, amely engedélyezi a fakivágást a természetvédelmi területeken is. A fakitermeléshez infrastruktúra szükséges, azokról a területekről, ahova utak vezettek már teljesen kitermelték a fát. A magasabban fekvő, meredekebb hegyoldalakról viszont sokba kerül a kitermelés, ezért találták ki, hogy a védett területeket is „hasznosítják”.
Arra sincsenek tekintettel, hogy ezekben az erdőkben nemzetközileg is védett állatfajok élnek.
A szakértő szerint felesleges segítséget várni Európától, ugyanis a fakitermelés következményei kizárólag a Lemberg, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernovic megyét érintik majd. Egyértelműen veszélybe kerültek azok a falvak, amelyek domboldalon, folyók és patakok partján terülnek el. A jövőben az áradások gyakorlatilag elmossák ezeket.
Arra a kérdésre, hogy védvonalak, töltések, vízelvezető csatornák építésével lehet-e védekezni az áradások ellen, az ökológus válasza az volt, hogy ezek nem oldják meg a problémát. A hegyvidéki patakok és folyók vize olyan sebességgel zúdul le, hogy egyszerűen elmosná a töltéseket. Nem beszélve arról, hogy óriási pénzbe kerülne egy ilyen beruházás, nem mellékesen ehhez is fákat kellene kivágni. Az egyetlen megoldás a fakitermelés leállítása. Ugyanakkor a fák növekedését nem lehet felgyorsítani, minimum 30 év kell ahhoz, hogy az erdők újra védelmet nyújtsanak.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
