Az idén némileg javult az ukrán–magyar viszony, különösen az elmúlt évek retorikájához képest. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Budapesten járt, magyar kollégája, Szijjártó Péter Kijevben tárgyalt. A felek dolgoznak Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor találkozójának előkészítésén. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon azt kérdeztük, hogy szükség van-e ukrán–magyar párbeszédre. A KISZó-nak nyilatkozó magyarországi Ukrajna-szakértő szerint az ukrán–magyar viszony vélhetően soha nem lesz olyan mint „régen” volt.
https://www.facebook.com/kiszo/posts/3266067810106999
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége (160) elengedhetetlennek tartja az ukrán–magyar párbeszédet, mindössze 4-en gondolják úgy, hogy nincs szükség a mindenkori kétoldalú viszony javítására.
Az utóbbi időszak történései azt éreztetik, mintha megrekedt volna ez a közeledés. Erre még inkább ráerősített az a tény, hogy az ukrán hatóságok nem engedték be az ország területére Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, sőt, veszélybe került Szijjártó Péter szeptember végére tervezett kárpátaljai látogatása is. A múlt héten pedig bekérették a magyar nagykövetet az ukrán Külügyminisztériumba.
A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Fedinec Csillát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát.
– Augusztus 20-ika nem volt hétköznapi nap nem csak azért, mert nekünk, magyaroknak nemzeti ünnepünk – kezdte az Ukrajna-szakértő. – Ezen a napon mérgezték meg Omszkban az azóta is súlyos állapotban levő, Németországban kezelt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivistát. És ezen a napon ment körbe Kárpátalján magyar szervezeteknek címezve, beazonosíthatatlan feladótól, egy fenyegető levél, aminek nyomán több helyen bombariadó is volt. Nem kell összeesküvés-elmélet hívőnek lenni ahhoz, hogy felmerüljön: a belarusz események miatt, amelyek megrengetni látszanak az utolsó szilárd bástyát Oroszország nyugati határainál, szükség van földmozgásokra. Ha ennek a következménye az Északi Áramlat-2 megtorpedózása lesz, ami legfeljebb elméleti lehetőség, az önmagában erősebb ütést vinne be Oroszországnak, mint mindahány eddigi gazdasági szankció.
Belarusz fordulópont az európai történelemben – nem lehet befagyott konfliktuszónával elbarikádozni a nyugat elől, de nem tud olyan lendülettel Európa felé fordulni sem, mint Ukrajna.
Fedinec Csilla a „lényegi” témánkra kanyarodva kitért Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Ukrajna területére való belépése megtagadásának körülményeire.
– Ukrajna területére való belépést a pandémia miatti határzárra hivatkozva tagadta meg az ukrán külügy – mutatott rá. – A megújult Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola átadásán Kuti László vezető konzul képviselte a magyar államot, aki beszédében erre külön kitért. Az ukrán külügy reakciója az volt, hogy közleményben rótták fel: amennyiben Ukrajna elfogadja a magyarországi járványügyi intézkedéseket, ugyanez elvárható Magyarországtól is Ukrajna irányába, s az ügyben behívatták a külügybe a kijevi magyar nagykövetet. Lehet ezt barátságtalan lépésnek tekinteni – bármelyik részről –, de fölösleges. Politikai haszna nulla. Az ügy azonban még nincs lezárva, ha másért nem, azért, mert nem volt még tanévnyitója a beregszászi főiskolának, ami várhatóan szintén a mindkét országban érvényes határzár időszakában lesz, s aligha képzelhető el, hogy ne lenne a résztvevőjelöltek közt magas rangú magyarországi politikus. Erről még nem tudunk semmit, de a helyzet nyilvánvalóan adott.
A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa kiemelte, tévhit, hogy a Zelenszkij–Orbán csúcstalálkozó előkészítése a nyár elején kezdődött volna meg.
Két szomszédos országról van szó, a csúcstalálkozó természetes – lenne.
Az előkészítés Zelenszkij elnök tavaly májusi beiktatásától kezdve informálisan, idén májustól pedig számos nyilvános politikai eseménnyel körítve zajlik. Ezek több éves szünet után a gazdasági vegyes bizottság munkájának a megújítása, az újonnan létrehozott (újabb) oktatási bizottság ülésezése, a Kárpátaljának nyújtott magyarországi támogatásokkal kapcsolatban Kijev elvárása az egyeztetésről, és a 2011 óta ülésezését szüneteltető kisebbségi vegyes bizottság ismételt összehívása. Tévedés, hogy az utóbbira a nyáron sor került volna, a társelnökök tartottak megbeszélést, nem először 2011 óta, azonban ez nem a bizottság munkájának újjáélesztése. A szervezés folyik. A pandémia egyik mellékhatása, hogy elfedi a végtelenbe nyúló előkészítések sorozatát – vélekedik a szakember.
– Ukrajnában három, számunkra kulcskérdés van napirenden: az Alkotmánybíróság előtt van a 2019-es nyelvtörvény; folyamatban van a kettős állampolgárságról szóló törvény előkészítése; és lezárásához közeledik a közigazgatási reform, aminek fő kérdése, hogy meg tud-e maradni a Beregszászi járás.
Oktatásban visszalépés, továbbra is úgy vélem, nem lesz, de ettől függetlenül nem teljesen lejátszott meccs, a kölcsönösen elfogadható megoldás még megszülethet, ez azonban nem hoz majd olyan helyzetet, mint „régen” volt – hangsúlyozta Fedinec Csilla.
Szabó Sándor
Aktuális kérdésünkre Facebook-oldalunkon tudnak szavazni a reakciógombok használatával:
https://www.facebook.com/kiszo/posts/3287615257952254
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
