Ukrajnában már hetek óta és napról napra rekordokat döntöget az új fertőzöttek száma, valamint az elhalálozási statisztika is. Az országban már meghaladta a 156 ezret a diagnosztizált fertőzöttek száma, a Covid-19 számlájára majd 3300 személy halálát írják.
A még márciusban bevezetett karantént a kormány többször is meghosszabbította, jelenleg október végéig van érvényben, de már most annak folytatását tervezik. Ezzel együtt a korlátozó intézkedések már nem annyira szigorúak, mint az első két-három hónapban voltak. Mint azt tapasztalhattuk, júniustól fokozatosan beindult a tömegközlekedés, a légi- és a vasúti személyszállítás, kinyithattak a vendéglők.
Szeptemberben ismét megnyitottak az iskolák és az óvodák, de nagyon sok minden még most is zárva tart: tilos az uszodák és sporttermek használata, szünetelnek a gyermek szakkörök, nem működnek az ifjúsági sportiskolák. A karanténkorlátozások sem egységesek, régiónként eltérő a besorolás.
A koronavírus-járvány okozta nehézségeket az ukrán gazdaság is megsínyli.
A kabinet továbbra sem változtatott a márciusban módosított makrogazdasági előrejelzésén, változatlanul 4,8 százalékos GDP-visszaeséssel számol. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisában 8,2 százalékos zsugorodással kalkulálnak.
Andrij Novak, az Ukrajnai Közgazdászok Egyesületének vezetője 6-8 százalékos hanyatlást jósol. Sok függ a további karanténintézkedések gazdaságra gyakorolt hatásától, a világpiaci nyersanyagárak alakulásától, a tőke elvándorlásának ütemétől, az import és az export alakulásától, tette hozzá a szakértő.
Az állami kincstár tájékoztatása szerint az első félévben 30,4 milliárd hrivnyával (1,1 milliárd dollár), avagy 4,9 százalékkal kevesebb bevétel folyt be a tervezethez képest. Valerij Packan, az állami számvevőszék kárpátaljai származású elnöke 7,8 százalékos mínuszról számolt be. Számításai szerint ez a GDP 6,7 százalékos zuhanásáról árulkodik, az ipari termelés csökkenését 8,3 százalékosnak nevezte.
Csak az import 19,7 százalékos zsugorodása 14 milliárd hrivnya (közel 500 millió dollár) bevételtől fosztotta meg az államkasszát.
Az ukrán gazdaságra jelentős hatással van a külföldön munkát vállalók által hazaküldött pénzek nagysága is. Nos, ezen a téren is visszaesés figyelhető meg. A jegybank adatai szerint a Nyugat-Európában dolgozó ukránok 6,29 milliárd dollárnak megfelelő összeget utaltak haza január-július közötti időszakban, ez 5,3 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi, azonos periódushoz képest.
A koronavírus járvány kitörését megelőző februári időszakhoz képest 7,2 százalékkal csökkent a hazautalások összege.
A sok-sok negatív tendencia ellenére a kijevi kormány mégis optimista. Denisz Smihal miniszterelnök már jövőre 4,6 százalékos bővüléssel számol, ugyanakkor az IMF 1,1 százalékot jelölt meg legújabb jelentésében.
Miközben az ukrajnai vállalkozások nagy többsége komoly gondokkal küzd, a miniszterelnök újabb minimálbér-emelést jelentett be. Már szeptemberben az eddigi 4723 helyett 5 ezer hrivnyára nőtt a minimális fizetés, ami januártól 6000 hrivnya lesz, s 2021-ben még kétszer módosítanának annak összegén. A munkáltatók figyelmeztetnek, a mesterséges emelés csak a feketén foglalkoztatottak számának növekedéséhez vezet.
Válaszul a kormány támogatást ígér a kis- és közepes vállalkozóknak, az agráripar szereplőinek, a nehéziparnak pedig jelentős állami megrendeléseket.
S hogy ezt mégis miként képzeli, az kiderül a kabinet jövő évi állami költségvetés tervezetéből, amit éppen a napokban nyújt be a kabinet a parlamentnek.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
