Kárpátalján ma már komoly kábítószer-terjesztő hálózat működik. A legrosszabb a helyzet Ungváron, Munkácson és Huszton, tájékoztatja a KISZó-t Bohdan Hrab százados, a megyei rendőrség kábítószer-ellenes osztályának vezetője. A legkelendőbbek az úgynevezett diszkódrogok, az amfetamin, a metamfetamin és a marihuána, de megjelentek a rendkívül kemény tudatmódosítók is, mint például a kokain, aminek egyetlen grammjáért 150-200 dollár hasznot inkasszálnak a terjesztők.
A kábítószer-ellenes osztály maroknyi csapatával szorosan együttműködnek a nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) nyomozói és a közúti járőrszolgálat munkatársai, akik számos törvénysértőt fülelnek le.
A Munkácsi járás egyik településén például egy családi házban cserepes virágként vadkendert termesztettek. A házkutatás során a szülők elcsodálkoztak, mi rossz van abban, hogy 15 éves iskolás fiuk növénytermesztéssel foglalkozik. A gyerek tucatnyi bokor kanabiszt gondozott nagy odaadással. Azt mondta a szüleinek, hogy azt biológiaórán kapta házi feladatul.
– Ha korábban tranzitvidék voltunk, amelyen többnyire csak áthaladtak a külföldről érkező szállítmányok, ma már komoly terjesztőhálózat működik a megyében. A legrosszabb a helyzet Ungváron, Munkácson és Huszton. E városokban számos tanintézmény működik, ezek diákjai körében terjed leginkább a drogfogyasztás.
A felméréseink szerint minden ötödik tanuló rendszeres kábítószer-fogyasztó, vagy dílerként működik – tájékoztat az osztályvezető.
Sok külföldi, zömmel ázsiai országból származó fiatal tanul a megye egyetemein, főiskoláin. A rendőrök hallomásból tudják, hogy körükben is vannak fogyasztók és terjesztők is, de konkrét esetre még nem akadtak. Akikről tudnak, azok közül mind kerül bíróság elé.
– Sajnálatos helyzet alakult ki a büntető törvényben eszközölt módosítások nyomán. Korábban az elfogott drogdílereket egyenes úton bíróság elé lehetett állítani, jelenleg azonban az a helyzet, hogy ezeket a személyeket néhány nap múltán óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Az összeget mellényzsebből kifizetik, és vidáman űzik tovább az ipart. Egyszerűen a képünkbe röhögnek, amikor előállítjuk őket, mert tudják, nem sokáig maradnak őrizetben – méltatlankodik a százados.
A terjesztők tehát viszonylagos nyugalommal tevékenykednek és fertőzik a vidék fiatalságát a legkülönbözőbb szerekkel. Manapság az úgynevezett diszkódrogok, az amfetamin, a metamfetamin és a marihuána van a toppon. Előbbi kettőt a könnyebb szerekhez, utóbbit a keményekhez sorolja a törvény. Pedig a rendőrök szerint mindhárom egyformán veszélyes. Újabban megjelentek a rendkívül kemény kábszerek is.
Néhány hónapja Szolyva közelében egy vendéglőben kaptak el egy bandát, amely 52 gramm kokaint kínált megvételre. Azt mondhatják, semmiség ez a mennyiség. Csakhogy ennek grammjáért 150 dollárt kérnek a dílerek,
folytatja beszélgetőtársam, majd hozzáteszi:
– A kárpátaljai drogpiac döntő hányada a romák kezében van. Ők mozgatják a szálakat. A hálózat pontos létszámát nem ismerjük. Nyilvántartásunkban mintegy háromtucatnyian szerepelnek. Ám ennél minden bizonnyal többen vannak. Egy biztos, nagy pénzösszegek forognak az alvilági üzletágban. Az adatbázisunkban 174 drogfüggő szerepel. Nyilvánvalóan ez sem a teljes szám.
A százados elmondta, a terjesztők 6-tól 12 évig terjedő szabadságvesztést kockáztatnak. Azok viszont, akik csak birtokolják valamelyik szert, legfeljebb 3 évre büntethetők. Ez utóbbira azonban a már említett okból csak elvétve kerül sor.
Az osztályvezető úgy véli, a problémából kétféle kiút van. Az egyik a törvény drasztikus szigorítása. Például töröljék el az óvadék ellenében való szabadlábra helyezés és a feltételes szabadságvesztés intézményét. A másik a drogfogyasztás legalizálása lenne.
Bohdan Hrab tájékoztatása szerint Kárpátalján az idén is május közepén indult a Mák fedőnevű rendőri művelet, melynek fő célja az illegális mák- és vadkender-ültetvények leleplezése és felszámolása. A törvény nem a mákos tészta kedvelői rovására született, mondja a rendőrszázados, hanem a kábítószer-fogyasztás ellen irányul. A drogok készítői ugyanis előszeretettel térképezik fel a kárpátaljai településeket, s a legkülönfélébb módon próbálják megkörnyékezni a mákot termesztő gazdákat. Vagy tisztes árat ígérnek a növény szalmájáért, vagy nemes egyszerűséggel ellopják az ültetvényeket.
Nem érdemes tehát efféle kertészkedéssel kísérletezni. Okosabb üzletben megvásárolni a bejglibe valót. Ugyanis a jóhiszemű termesztő ellen is eljárás indul a Btk. 310. cikkelyének első pontjába ütköző bűncselekmény (törvénytelen máktermesztés) miatt.
Már egyetlen szálért pénzbírság szabható ki, száznál több tő esetében viszont több évre rács mögé lehet kerülni.
A máknál is szigorúbb törvényi elbírálás alá esnek azok, akik vadkender termesztésével próbálkoznak. E növény esetében már tíz szálért is börtön jár…
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.