Ukrán–magyar kapcsolatok – Merre tovább?

Történt-e elmozdulás a holtpontról a Szijjártó–Kuleba találkozó óta?

Mihajlo Selemba kárpátaljai politológus úgy véli, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január végi hivatalos kijevi látogatásának egyetlen pozitívuma, hogy a felek leültek tárgyalni, ami némi elmozdulásként is értékelhető az eddig soha nem látott mélypontról.

Szabó Sándor

– Hiú remény volt azt várni ettől a találkozótól, hogy egy csapásra megoldódnak a konfliktust generáló kérdések, ez egy sokkal hosszabb folyamat lesz – fogalmazott a szakértő. – Azt látjuk, hogy a korábbi kiemelt kérdések, mint a nyelv- és az oktatási törvény, lekerültek a napirendről, ugyanis Ukrajna más problémákat helyezett előtérbe. Gondolok itt elsősorban a Brenzovics Lászlóval történtekre, valamint az általa vezetett alapítványok működésének ügyére. Jelenleg ez jelenti a megoldásra váró kulcskérdést a két ország viszonyában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) regionális politikai befolyása is háttérbe szorult, a magyarságszervezetek csak kistérségi szinten bírnak komoly befolyással.

– Sokan áttörést remélnek az ukrán–magyar kérdésben az Orbán–Zelenszkij találkozótól, van-e értelme ilyen találkozót tartani az elmúlt hónapokban kialakult helyzetben?

– Jelenleg nem lenne sok értelme egy ilyen magas szintű találkozónak. Először is kell egy tervezet arra vonatkozóan, hogyan lehet megnyugtatóan rendezni a két ország problémáit. Ám jelenleg csak egyik fél állt elő ilyennel. Köztudott és mostanra talán Budapest számára is egyértelművé vált, hogy Kijev nem tervez jelentős engedményeket hozni az államnyelv- és az oktatási törvény ügyében. Ugyanakkor a háttérben egyeztetések folynak arról, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmében szülessenek pozitív döntések, ám globális módosítás nem várható.

– Milyen irányban mozdulhatnak el a kétoldalú kapcsolatok?

– Ami Ukrajna NATO-csatlakozásának blokkolását érinti, Kijevnek az észak-atlanti szövetséghez fűződő viszonya nem Budapesten, hanem Washingtonban dőlhet el. Egyértelműen látszik, azzal, hogy Joe Biden demokrata jelölt nyerte az amerikai elnökválasztást,
Ukrajna nyeregbe ker ült.

Nagy geopolitikai mozgolódásról van szó, de ez is befolyásoló tényezője az ukrán–magyar viszonynak.

Biden jól ismeri az ukrán helyzetet, és érdekelt abban, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb csatlakozzon a szövetséghez. Míg Trumpnak a kezére játszott Ukrajna és Magyarország elhidegült viszonya, addig most ez háttérbe szorulhat. Eddig ki-
várt mindkét fél.

Ám most úgy tűnik, Biden hatalomra kerülésével Ukrajna tárgyalási fölénybe került.

Jelenleg Magyarországnak is az az érdeke, hogy megkezdje az együttműködést Kijevvel.