Február 21-e az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) határozata értelmében 1999-től az anyanyelv nemzetközi napja. Fontos minden alkalommal emlékeztetni ennek hátterére: 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították hivatalos nyelvvé, pedig a bangladesiek anyanyelve a bengáli.
Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak a döntés ellen, tüntettek anyanyelvük, a bengáli használata mellett. Összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel, aminek következtében több diák meghalt. Ezért nyilvánították e napot az anyanyelv napjává. Ezen a napon (és máskor is) mindannyiunknak szem előtt kell tartanunk anyanyelvünk fontosságát, helyes és igényes használatát.
Minden nemzet fokozott figyelmet fordít anyanyelvére, megőrzésének fontosságára.
Gárdonyi Gézát idézzük: „Minden nemzet fő kincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, isten se adja vissza többé.”
Tolnai Vilmos gondolata is figyelmet érdemel: „Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.” Kölcsey Ferenc szavai a 21. században is irányt szabnak gondolkodásban és viselkedésben egyaránt:
„Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, … de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség…”
A kultúrember anyanyelvét őrzi, műveli, védi, tanulja, de tiszteletben tartja más népek nyelvét is.
Napjainkban az európai nyelvekben erőteljesen terjednek az anglicizmusok. Furcsa, hogy a rádióban szinte naponta hallhatjuk: trend idők, trendi hírek következnek; trendi = közkedvelt, népszerű, divatos, felkapott, argószóval menő. Az angol trend főnévi jelentése: irányzat, hajlam, menet. A trendi az angol trend = irány jelentésű főnév -i melléknévképzős származéka, magyar szinonimái közül válogathatunk mondanivalónknak és stílusunknak megfelelően. Bárczi Géza szerint a rádió építheti vagy ronthatja az anyanyelvismeretet, szolgálhat jó vagy rossz példaképül.
A mindennapi nyelvhasználatban gyakran előforduló anglicizmusok: oké = rendben van, jól van, helyes…; szuper = vmi fölötti, kiváló, nagyszerű, tökéletes; helló = üdv, szia. A helló köszönési forma elterjedését elősegítette a hall igénk hangalakjához való hasonlóság, pedig valójában a német hallo, halloh = hé, figyelem szóra vezethető vissza, ennek az angolos ejtése. Ilyen szavak naponta kerülnek be nyelvünkbe. Újabban a lockdown = lezárás jelentésű anglicizmust halljuk, olvassuk gyakran a vírushelyzettel kapcsolatban az ukrán, az orosz nyelvben is (локдаун). Lock = bezár, becsuk; down = le, lefelé, lenn. Az anyanyelvi szóhoz konkrét jelentéstartalom fűződik, az idegen szó ezzel szemben nem idéz fel a beszélők tudatában határozott jelentést. Ilyen kifejezés az egyre gyakrabban használatos online oktatás, mennyivel többet mond az internetes távoktatás megnevezés. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy ez az oktatási forma szemfényvesztés, letudós, nem ad tudást, tanárnak és tanulónak egyaránt problematikus, káros.) Az idegen kifejezések terjedésének magyarázata az lehet, hogy az egyén tudatosan vagy tudat alatt utánozza azoknak a beszédét, akikről azt hiszi, műveltebbek nála. Ezt a folyamatot megakadályozni nem tudjuk, de a fölösleges, szükségtelen idegen szavak használatát korlátozni kell.
Grétsy László különböztet meg: 1. szükséges, jó idegen szavakat, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük (benzin, rádió, telefon, televízió, keksz, vitamin…), esetleg van magyar megfelelőjük, de kellemes hangalakjuk miatt egyenértékűek a magyar szóval (autó = gépkocsi, bicikli = kerékpár, balkon = erkély); 2. szükséges rossz idegen szavakat, amelyek hangtanilag nem illenek nyelvünkbe, de mégis használatosak (infrastruktúra); 3. szükségtelen idegen szavakat, amelyeknek teljes értékű magyar megfelelőjük van (komputer = számítógép, dialektus = nyelvjárás, patrióta = hazafi).
Minden nyelvben vannak idegen szavak, ezek a szókészlet bővülésének egyik forrását jelentik.
A tudományok szakszókincsében létjogosultak az idegen szavak. A költészetben is előfordulnak környezetfelidéző szerepben.
Spanyolhon. Tarka hímű rét.
Tört árnyat nyújt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.
(Babits Mihály: Messze… messze)
A nyelvtörténet során sok idegen szó hangtanilag beilleszkedett az átvevő nyelvbe, a beszélők már nem érzik idegen voltát, jövevényszóvá váltak, ilyen például a torta, saláta… az olasz nyelvből átvett szó, a lóca szláv átvétel, a gusztus latin jövevényszó. Az ilyen átvételek a szókészlet gazdagodásának természetes elemei.
Az anyanyelv napján nyelvünk szabályainak tiszteletben tartására is fel kell hívnunk a figyelmet. Régóta és egyre gyakrabban halljuk az aki használatát csoportra, gyűjtőnevekre vonatkoztatva. Közéleti szereplők fogalmaznak így: az az osztály, akire sor kerül, azok a pártok, akik, a társadalomnak az a rétege, aki, azok a vállalkozások akik… Egyértelmű törvénye nyelvünknek, hogy a személyek csoportját jelentő gyűjtőnevekre az (a)mely névmással utalunk, ezt kapcsoljuk a gyűjtőnévhez akkor is, ha személyekből álló csoportot jelöl. Petőfi így ír Az apostolban: Ez hát a nép, amelyet én imádok, / Amelyért élek, s halni akarok! Nyelvünk szabálya szerint az aki, ki vonatkozó névmás személyre utal, Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét… (Arany János: Széchenyi emlékezete)
Mai nyelvművelésünk nem tilt. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nyelvi kultúránkhoz hozzátartozik a nyelv törvényszerűségeinek, szabályainak ismerete és betartása. Az iskolai anyanyelvi órákon sajátíttatjuk el a nyelvtani alapfogalmakat, de kötelessége minden tanárnak megtanítani a tanulókat a helyes, igényes beszédre, fogalmazásra, a nyelvhasználati tudnivalókra. Ne felejtsük el Kosztolányi Dezső szavait: Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak. Csoóri Sándor így fogalmazza meg a nyelvművelés lényegét: … a nyelvvel törődni… semmivel sem jelent kevesebbet, mint magával a néppel vagy az igazsággal törődni.
Ez az anyanyelv napjának legfőbb üzenete.
Horváth Katalin
