Magyarországon megszavazták a veszélyhelyzet meghosszabbítását, Szlovákia az EU-tól kért orvosokat és műszaki eszközöket, annyi a fertőzött. Európában a koronavírus-járvány harmadik hulláma nehezíti a mindennapokat. Ukrajna úgy döntött, hogy február 24.-től visszatér az adaptív karanténhoz, s ismét vörös, narancs, sárga és zöld színű zónákra osztotta a régiókat. A megyei közigazgatás információja szerint Ukrajnát a sárga, Kárpátalját egyelőre a narancs színű zónába sorolták.
KISZó-összeállítás
A sárga zónában a közétkeztetési intézmények kijevi idő szerint éjfélig tarthatnak nyitva, az oktatási intézményekben 20 fős csoportok engedélyezettek. Kötelező a maszkviselés, a külföldről érkezőknek az egészségbiztosítás. A mozik, színházak stb. 50 százalékos telítettséggel üzemelhetnek, a tömegközlekedési eszközökön csak annyi embert szállíthatnak, amennyi az ülőhelyek száma. Az egészségügyi intézmények csak a sürgős eseteket láthatják el – hogy a legfontosabbakat említsük.
Sárgáról akkor váltanak narancs zónára, ha a covid-kórházakban az ágyak 65 százaléka foglalt, ha hét nap alatt százezer lakosonként kevesebb mint 300 antigén teszt készül, ha a kórházba utalt koronavírusos betegek száma 100 ezer lakosonként meghaladja a 60 főt. Ekkor a helyi hatóságok a korlátozások szigorításáról dönthetnek.
Amennyiben legalább két mutató három nap folyamán túllépi a normát, bevezethetik a vörös zónát. Ettől kezdve a legszigorúbb intézkedések lépnek életbe. Gyakorlatilag csupán az élelmiszerüzletek, patikák, benzinkutak, vetőmagboltok és állatpatikák tarthatnak nyitva, ahogyan ezt januárban tapasztaltuk.
Körképünkben annak néztünk utána, a szomszédos országokban élő kárpátaljaiak mit tapasztalnak ezekben a napokban?
Gyöngyösön egyre nehezebben viselik a szigorításokat.
– A pandémia harmadik hulláma zajlik Magyarországon, két hete emelkedést mutat a fertőzöttek száma. A hónapok óta tartó szigorításokat egyre nehezebben viselik a környezetemben élők, különösen a tanítványaim – mondta el lapunknak a Gyöngyösön élő Makláriné Baksa Anita pedagógus. – A szállodák és éttermek zárva vannak, ami a leginkább zavaró és nagy kiesés a mi esetünkben. Mivel egy kereskedelmi-vendéglátóipari technikumban tanítok, ahol kötelező az éttermi és szállodai szakmai gyakorlat, a diákok online kapják a feladatokat, ami például egy pincér esetében nem igazán megfelelő, hiszen interneten a szakma bizonyos fogásai nem elsajátíthatók.
Már hetek óta zajlik az ország lakosságának oltása. Környezetemben, Gyöngyösön és környékén, a kórházi oltópontok mellett a háziorvosok is oltanak. Sokan éltek a regisztráció lehetőségével, köztük a férjem és én is, illetve a kollégáim. Utóbbiak közül elsősorban azok a pedagógusok, akik májusban érettségiztetni fognak, illetve szakmai vizsgákat (turizmus-idegenforgalom, szakács, cukrász, pincér és vendéglátósok) fogadnak majd.
Nem tapasztaltam, hogy oltásellenesek lennének az ismerőseim és a kollégáim, sőt, ellenkezőleg: mindenki próbálja megérteni: hogy ez az egyetlen lehetőség, hogy vége legyen ennek a ma már valóban válságossá duzzadt helyzetnek, és újra élhessük a megszokott életünket.
Akiket megkérdeztem azoknak elsősorban a kínai vakcinával szemben vannak fenntartásaik, az egészségügyben dolgozók szerint pedig a Szputnyik most a legjobbnak minősített vakcina, mert ez már a mutánsok ellen is véd. Ezt kapják a 60 év feletti nem krónikus betegek a kórházi oltópontokon.
Én nemrégen (múlt héten) kaptam meg az első oltást, az AstraZeneca-t, amit a háziorvosom adott be. Ezt a 60 év alatti krónikus betegek kaphatják. Mellékhatás lépett fel (hőemelkedés, fejfájás és duzzanat az oltás helyén), ami kb. két napig tartott. Állítólag ez az oltás velejárója. Első nap rossz volt a közérzetem, de ez már elmúlt. Sajnos az AstraZeneca-ról kiderült – tegnap hallottam a tévében, hogy az új vírusmutációk ellen kevesebb védettséget nyújt, mint például a Szputnyik vagy a Moderna – tájékoztatta a KISZó-t egykori munkatársunk.
Szlovákiában eluralkodott a covid-mizéria
Fazekas Mária, aki a királyhelmeci kórház sebészeti osztályán dolgozik nővérként, lapunknak nyilatkozva elmondta, napról napra több a végzetes kimenetelű eset, Szlovákiában eluralkodott a covid-mizéria. A kórház udvarán naponta, hétvégenként országos szinten tesztelik a lakosságot. Az emberek félnek, mert nagyon sok a pozitív teszt, mindenki belefáradt már a korlátozásokba.
Azért fura a magas esetszám, mert talán Szlovákiában vezették be a legszigorúbb korlátozásokat, ennek ellenére mégsem sikerül megfékezni a kór terjedését.
A covid-osztályok tele vannak, sok egészségügyis hiányzik a munkahelyéről, mivel fertőzött. Akik talpon maradtak, már nagyon kimerültek. Lassítja és nehezíti az egészségügyisek munkáját, hogy a fertőzött páciensek után fertőtleníteni kell a műtőt, a CT-ét – hisz egy törött kezű vagy vakbeles beteget ugyanúgy el kell látni – mindenki türelmetlen.
– Körülöttem már gyakorlatilag mindenki átesett a fertőzésen, nekem vagy erős az immunrendszerem, vagy eddig szerencsém volt, de minden alkalommal negatív lett a tesztem. Jómagam délelőttönként a főállásomban, délutánonként az oltóközpontban dolgozom, hétvégenként pedig a szomszédos Battyányban veszek részt a lakosság vakcinálásában. Van olyan nap, hogy száznyolcvan személyt oltunk be, ami egyébként rengeteg papírmunkával jár.
Régiónkban egyelőre csak Pfizer vakcinát használnak, az emberek 90 százaléka jól viseli, egyeseknél legfeljebb kisebb láz, felkarfájdalom fordult elő a beadása után.
Egyébként olyan kollégám is volt, aki két héttel a vakcinálás után fertőződött meg koronavírussal, amit viszont könnyen átvészelt.
Mária szerint a tesztelés helyett a vakcina beszerzésére kellene helyezni a hangsúlyt, ugyanis előbbitől nem lesz védettebb a lakosság. Az emberek hajlanak az oltásra, csak legyen már mielőbb vége a járványnak. Folyamatosan zárva vannak a közétkeztetési egységek, a külföldről érkezők 14 nap karanténra vannak kötelezve, amit a nyolcadik napon végzett negatív teszttel lehet kiváltani. Az utcákon covid automatákat terveznek felállítani. A betegek arányát elnézve, lassan ki kellene alakulnia a nyájimmunitásnak. Az, hogy mégis egyre nő a betegszám, valószínűleg a mutáns vírus számlájára írható.
Rendőri szigor, elbocsátások és kiskapuk Romániában
Tokos Roland még nem esett át a koronavíruson, és még vakcinát sem kapott. A regisztráció alapján az utolsó csoportban van. A nagyváradi fiatalember szomorúan konstatálja, hogy mennyire megnehezedett a határátlépés, annak ellenére, hogy mind Magyarország, mind pedig Románia európai uniós tagállam, ugyanolyan szigorú ellenőrzés zajlik most, mint pár évtizeddel ezelőtt.
– Milyen szigorítások vannak most érvényben Erdélyben?
– Most a korábbihoz képest kevesebb a fertőzött – kezdi Tokos Roland. – Nyitva van a legtöbb étterem, kávézó, mozi, színház. Az emberek szabadon mozoghatnak, országon belül bárhová utazhatnak, a szállodák is működnek. Annyi korlátozás van csupán, hogy a szórakozóhelyek legfeljebb 30 százalékos telítettség mellett üzemelhetnek, de ezt aligha tartják be, minden este teltház van… Az számomra sokkal zavaróbb, hogy az ember nem utazhat csak úgy külföldre… Debrecenben dolgozom, és a korlátozások miatt nem tudok hazamenni. Az egyetlen „kiskapu” ez a 30 kilométeres körzet, vagyis a határ menti ingázás. Így nem kellett teszt és karanténba sem tettek. Viszont ez csak akkor érvényes, ha Románia épp zöld besorolásba teszi Magyarországot. És még úgy, is mindenbe belekötnek a határon…
– Milyen ott az oltottsági arány?
– Romániában több mint egymillió embert terveznek beoltani, és elég jól haladnak. Pfizer‑BioNTech és Moderna vakcinát használnak. Már elkezdték a tanárok és óvónők beoltását is. Maszkot mindenki visel, még az utcán is. A kijárási korlátozás este 11-től kezdődik.
A rendőrök szigorúan ellenőriznek. Ezt az egy dolgot véresen komolyan veszik. Ha elkapnak, 50-től 500 lejig (megközelítőleg 350-3500 hrivnya) büntethetnek. Nincs kegyelem.
A járvány elején nagyon sok rendőri túlkapás volt. Ki lehetett állítani egy dokumentumot, ami igazolta azt, hogy hová és milyen célból mégy, ám ha valami nem tetszett a rendőrnek, még az érvényes igazolás ellenében is megbüntetett… Ez ősszel, a választások után kicsit megváltozott, enyhült.
– Mi a helyzet a gazdasággal, munkahelyekkel?
– Minket sem kímélt a bezárás. Sokan elveszítették az állásukat, elsősorban a vendéglátóipart sújtotta a szigorú korlátozás. Nagyváradon több kisipari vállalkozás, kézművesek, asztalosok, varrodák, cipőgyárak dobták be a törülközőt, ugyanis nincs külföldi megrendelés. Az állam nyújtott nekik segítséget, viszont ez nem bizonyult mindenki számára elégnek. Rengeteg vendéglátós is lehúzta a rolót.
Németországban szigorúan büntetik a szabálysértőket
– A lakásunkat maximum 15 kilométeres körzetben hagyhatjuk el, más háztartásból egy felnőtt és 14 éven aluli gyerekei mehetnek látogatóba – nyilatkozta lapunknak Tóth Attila, aki a feleségével és kisgyermekével a lengyel határtól öt kilométerre, Kelet-Németország egyik kisvárosában, Görlitzben él. – A szupermarketek, patikák, autószervizek, bankok, bölcsődék, óvodák, iskolák – az utóbbiak február 15-től – nyitva vannak. Marcius 1-től nyitnak a fodrászatok, szépségszalonok. A maszk használata kötelező a boltokban és a kijelölt helyeken.
Görlitzben több öregotthon is működik és már talán minden idős embert beoltottak, aki kérte azt.
Aki akar tud regisztrálni online, és ha jön elég vakcina, arról értesítik az érintett személyt. Hetente mindössze 70 új fertőzött van az 55 ezres lakosú városban és a járásban, de így is elég komolyan kezelik a dolgot, súlyos bírságokkal sújtják a szabálysértőket. Néha vannak kisebb enyhítések. A bevásárlóközpontokba és a tömegközlekedésen kizárólag FFP2 típusú vagy orvosi maszkokat lehet használni, ha nem megfelelő maszkot hordasz, akkor megbüntetnek – fogalmazott Tóth Attila.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
