Kötelező a matematika érettségi │KISZó-háttér

Mit kell róla tudni?

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete alapján 2021-től minden végzős számára kötelező a matematika külső független tesztelés (ZNO). A Miniszteri Kabinet tavaly nyáron fogadta el a matematikai oktatás évéről szóló tervet, melynek lényege, hogy egyenlő hozzáférést biztosítanak és rendelkezésre bocsátanak minden szükséges forrást az iskolások számára a matematika tanulásához, növelik a fiatalok motivációját és népszerűsítik a matematika tudományát.

Simon Rita

Az illetékesek szavai szerint a PISA-2018 nemzetközi kutatás kimutatta, hogy az ukrajnai 15 évesek 36 százaléka alap matematikai tudással sem rendelkezik. Ez volt az egyik oka annak, hogy a 2020-2021-es tanévet a matematika évének nyilvánították.

A terv szerint ebben a tanévben növelték volna a matekórák számát, logika és matematikai logika kurzusokat indításával, és egyéb szükséges lépésekkel kívánták modernizálni az oktatást és megszerettetni a gyerekekkel a matematikát.

Ez a tapasztalatok alapján nem jött össze.

A Sislóci Dobó István Középiskola matematikatanárától kértünk információt arra vonatkozóan, mi van akkor, ha nem sikerül a kötelező matematika érettségi?

– A tesztközpont hivatalos honlapján semmilyen információt nem találtam ezzel kapcsolatban – jegyzi meg Fülöp Alexandra. – Rengeteg cikk született már a témában, de arról még senki sem szólt, mi van akkor, ha nem érnek el elegendő pontszámot a vizsgán. Viszont az egyik nagyon ügyes és talpraesett kollégám nem hagyta annyiban a dolgot, felhívta az ivano-frankivszki tesztközpontot és telefonon kért információt.

Azt a választ kapta: aki nem teszi le, az „így járt”. Ez ahhoz képest, hogy a fiatal majdhogynem használhatatlan érettségi bizonyítványt kap, és sehová sem felvételizhet abban az évben, igencsak letudó válasz volt.

Minimális matematikai kompetenciával mindenkinek rendelkeznie kell. Ezt én sem vitatom, viszont az biztos, hogy ez most nagy kihívás a gyerekek számára.

– Milyen tananyagot ölel fel a vizsga?

– Két szint közül lehet választani. A standart érettségin a meghatározott témakörök csak egy részét kérik számon. Az emelt szintűn pedig a korábbi évekhez hasonló, jól megalapozott tudással kell rendelkezni. Talán annyi a könnyítés, hogy idén csatolnak a füzethez egy képlettárat is, amiben hatvány, trigonometrikus és egyéb képletek szerepelnek. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy fel tudják használni ma már arra tanítjuk a gyerekeket, hogy a meglévő információt, alkalmazzák azt a gyakorlatban. Logikus, hiszen ma már minden elérhető az interneten, viszont a meglévő adatokat kevesen tudják felhasználni.

– Hogyan látja, mi a matematikaoktatás legnagyobb problémája?

– Szerintem túl sűrű a program. Nincs elég idő arra, hogy begyakoroljuk a tanultakat. Egy jó képességű gyerek talán hamar felfogja a hallottakat, viszont ha kevés az idő a begyakorlásra, akkor gyorsan el is felejti. Aztán két év múlva, amikor előjön ugyanaz a téma a felső osztályokban, kiderül, hiányos a tudása, és újra fel kell építeni, mert nincs alap. Aki mindig szerette a matematikát, és évek óta készül rá, annak nem hiszem, hogy gondot okozna az érettségi. Viszont aki humán beállítottságú, és csak az utolsó 1-2 évben próbálta gyarapítani a tudását, annak komoly fejtörést okozhat, és akár el is csúszhat rajta.

– Mire figyeljenek oda a vizsgán a diákok?

– A legfontosabb, hogy nézzék át az előző évek típusfeladatait. Ez unalmasnak tűnhet, de nagyon sokat segít. Egy kis csavarral mindig ugyanazok fordulnak elő. A szöveges feladatokon el lehet bukni, úgyhogy koncentráljanak, értelmezzék, ne siessék el, és ne csak a válaszlehetőségeket nézzék. Vizsgaközpontban lesz az érettségi, nem az iskolában. Ez is egy stresszforrás. Arról nem is beszélve, hogy most, a távoktatásban mennyire tudnak felkészülni… Próbáljuk tartani a tantervet, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyerekeknek átadjuk a tudást, viszont pont a matematika nem egy olyan tantárgy, amit begyakorlás, táblára írt feladatok nélkül is könnyen el lehetne sajátítani.

Matematika érettségi-kisokos

Az idén május 21 és július 16 között zajlik az érettségi, amelyen a végzős legfeljebb 5 tantárgyból vizsgázhat.

Az állami összegző attesztáció (DPA) megszerzéséhez 4 vizsgát kell megírni. Az ukrán nyelv, és ez évtől kezdve a matematika is kötelező. Ezen túl dönthetnek még az Ukrajna története vagy az idegen nyelv között. A negyedik tantárgy pedig szabadon választható.

A ZNO idei regisztrációs időszaka február 1. és március 5. között tart. A matematika vizsga május 28-án lesz. Az eredményeket legkésőbb június 22-ig megkapják. A tesztfüzeteket az idén is lefordítják a nemzeti kisebbségek nyelvére, így magyarra is.

A matematika érettségi ez évtől két szintűre módosult.

Standart szintű matematika

Azok a középiskolai, szakközépiskolai végzősök választhatják ezt a vizsgát, akik alapszinten tanulták a matematikát, és nem terveznek vele felsőktatásba felvételizni. Ez a vizsga ZNO formájában zajlik, tesztközpontban, nem az iskolában, és beszámítják az állami összegző atesztációba (DPA).

Ez 28 feladatból áll, maximum 50 pontot lehet szerezni, amit 1-12-es skálán osztályoznak (ez lesz a DPA jegye). A feladatok elvégzésére 150 perc áll rendelkezésre.

Emelt szintű matematika

Azoknak a középiskolai vagy szakiskolai végzősöknek kell ezt a szintet választani, akik profiltantárgyként tanulták a matematikát, illetve/vagy alapszinten tanulták a tantárgyat, viszont felsőoktatási intézménybe szeretnének felvételizni. Nekik is beszámítódik az állami összegző attesztáció (DPA) jegyeként, viszont ők megkapják a ZNO pontszámát is, ami szükséges a felvitelihez.

Itt 34 feladat van, 67 pont a maximálisan elérhető. A megoldásokra 210 percet adnak.

Azok, akik profiltantárgyként tanulták a matematikát, az összes elvégzett feladat alapján kapnak DPA-jegyet. Akik alapszinten, mégis tesznek emelt szintű matek ZNO-t, a DPA jegyébe csak az 1-26., 30., illetve 31. feladatok eredményei számítódnak be.