Lehetőség vagy kötelesség?
A koronavírus-járvány nemcsak az emberek magánéletére, hanem a társadalom minden részére kiterjedő változásokat hozott. A munkavállalók egy része elvesztette eddigi állását, mások a megváltozott körülményekhez igazodva otthonról próbálják elvégezni feladataikat.
Csuha Ivett
A törvényhozás meglepően gyorsan igyekezett reagálni a változásokra. A világjárvány kitörése után egy hónappal módosították a Munkatörvénykönyvet, beiktatva a távmunka fogalmát.
2021. február 27-én pedig életbe lépett az a törvénymódosítás is, amely külön paragrafusban szabályozza a táv- és az otthonról végzett munkát.
A módosítás szerint előbbi esetében a dolgozó saját belátása szerint választja ki azt a helyet, ahol dolgozik. Ez lehet kávézó, park, klubhelyiség…, a cél a feladat teljesítése.
Az otthonról végzett munka esetében a tevékenység helye az alkalmazott saját otthona, ahol megfelelően berendezett helyiségben dolgozik. Ebben az esetben csak a munkaadó hozzájárulásával lehet változtatni az előre megbeszélt helyen.
A törvény előírja, hogy a munkavégzés mindkét módja külön szerződést igényel. Amennyiben rendkívüli eset áll fenn, ennek megkötésétől ideiglenesen – 2 hónapos időtartamra – el lehet tekinteni. Rendkívülinek számít a jelenlegi világjárvány, a hadiállapot, illetve a rendkívüli helyzet érvénybe léptetése.
A távmunka alatt a dolgozó saját maga osztja be a munkarendjét, mellőzheti a vállalati belső rendszabály ide vonatkozó előírásait. Otthonról végzett munka esetén a vállalati munkarend csak a szerződésbe foglaltak alapján módosítható.
Bár mindkét lehetőség maximális önállóságot nyújt, a ledolgozott munkaidő nem lehet több heti 40 óránál.
Szó van a törvényben a balesetvédelemről is. Távmunka idején a dolgozó felel a balesetmentes munkavégzésért, míg otthonról végzett munka alatt a munkavállalót terheli a felelősség.
A munkavégzés mindkét formája esetén fennáll a munkavállaló 100 százalékos anyagi felelőssége. Amennyiben bármilyen okból megszűnik a dolgozó munkaviszonya, úgy köteles visszaszolgáltatni a munkaadótól kapott technikai felszereléseket, illetve munkaeszközöket.
A dolgozó és a munkaadó közös megegyezése alapján kombinálható a két munkaforma.
A szerződésben rögzíteni kell azt az időintervallumot is, amikor az alkalmazott nem áll felettese rendelkezésére, pihenőidőt tart.
A törvény úgy rendelkezik, hogy indokolt esetben a munkaadó utasíthatja a dolgozót arra, hogy táv-, illetve otthonról végzett munka formájában teljesítse feladatát. Ilyenkor nincs szükség a munkavállaló beleegyezésére. Amennyiben mégsem tudja vállalni a munkavégzés e formáját, úgy a törvény 7. paragrafusának első szakaszára hivatkozva felmondhat.
A szakemberek nagy többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy csak minden körülményt számba véve írják alá munkaszerződésüket.
