A kistérségektől a tiszai turizmus és a határátkelők fejlesztéséig │KISZó-háttér

Beszélgetés Rezes Károllyal, a Beregszászi Járási Tanács elnökével.

A Beregszászi Járási Tanács múlt év végén tartotta alakuló ülését, amelyen már az újonnan megválasztott vezető, Rezes Károly elnökölt. Bő fél éve tehát, hogy betölti e tisztséget, ami azt jelenti, van miről beszámolnia. A minap felkerestük az immár kibővült, új járás vezetőjét, és arra kértük, beszéljen a tanács feladatairól, eredményekről, a kilátásokról, a célokról.

Hegedűs Csilla

– A tavalyi önkormányzati választásokkor már meg voltak határozva a kistérségek, illetve az új járások határait is kijelölték. A Beregszászi és a Nagyszőlősi járást egybevonták, és az Ilosvai járásból is idecsatoltak hét községet. Így összességében egy igen nagy járás alakult ki, melynek területén 105 településen 208 ezren élnek. A kistérségek megalakításával megváltoztak a járási tanács, illetve közigazgatás funkciói, a kistérségi önkormányzatok hatásköre bővült, amit pozitív változásnak tartok. A vezetők sok kérdésben önállóan hozhatnak döntést, a helyi jelentőségű ügyekben nem kell a járási vagy a megyei hivatalokhoz fordulni, a legtöbb dolgot házon belül el tudják rendezni. Kérdés az, hogy hogyan tudnak a rendelkezésre álló, viszonylag szűkös keretből gazdálkodni, fenntartani az intézményeiket, és tudnak-e még valamilyen fejlesztésre pénzt generálni. Egyelőre az első fél év azt mutatja, hogy a kistérségek megállnak a saját lábukon.

– Melyek voltak a legfontosabb teendők az elmúlt hónapokban?

– A járási tanácsnak az első félévben az volt a fő feladata, hogy július 1-ig minden intézményt (iskola, óvoda, könyvtár, kultúrház, egészségügyi rendelő) átadjunk a kistérségeknek. Ez meg is történt. De úgy vélem, kell egy olyan szerv, tanács, amely a kistérségek tevékenységét valamilyen formában koordinálja, és ebben a járási tanács a legkompetensebb. Bár nincs jogunk beleszólni a belső ügyintézésbe, de mivel sok kistérségi vezetőnek új ez a felállás, ezért szükséges a járási tanács támogatása, s mint már említettem, a koordinálás. Úgy vélem, az idei évben vizsgáznak a kistérségek, kiderül, ki milyen tudással, bölcsességgel fogja a 2021-es esztendőt lezárni.

Gyakran találkozom a helyi vezetőkkel, és arra kérem őket, ne zárjanak be könyvtárakat, klubokat, az iskolákban ne vonjanak össze osztályokat, hisz ezzel munkahelyek szűnnek meg, egyszóval, ne siessék el ezeket a döntéseket, ugyanis az elhamarkodott döntés előbb vagy utóbb a kárukra válik.

Nyilvánvaló, szinte egy kistérségben sincsenek gyárak, kevés a munkalehetőség, így bevétel sincs. Ezért hangsúlyozom, inkább azt kutassák, hogyan juthatnak több bevételhez. Fontos, hogy az emberek befizessék a földadót, e téren a kistérségek között eléggé nagy a különbség. Sajnos sok vállalkozó nem regisztrálja be a munkásait, így az önkormányzat bevételi forrástól esik el. Persze az lenne a legjobb, ha befektetők érkeznének a járás területére, akik munkahelyeket hoznának létre, és adóznának is az adott településen.

– Ez utóbbiban a tanács tudna segíteni?

– Első perctől fő feladatomnak tekintettem ezt, ezért is szervezünk július 2-3-án a Helikon hotelben egy nagyszabású üzleti fórumot, ahová meghívást kaptak a szomszédos országokban tevékenykedő – reményeink szerint – leendő partnereink. Az előzetes információk szerint a tanácskozáson képviseltetik magukat a Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szatmár (Románia) megye vezetői, Szatmár város polgármestere.

Az összes, Beregszászi járáson belül létrejött kistérség vezetőjét meghívtuk az eseményre, arra kértük őket, készítsék el önkormányzatuk távlati tervét, hogy a Bereg-Ugocsa 2021 elnevezésű fórumon prezentálhassák azt.

Ismeretes, hogy ez a vidék a leginkább a turizmusra tud alapozni, és ezt lehet még bővíteni. Azt szeretném, ha a Beregszászi járás területén megteremtenénk a vadászturizmust, két vadászterületet hoznánk létre, ahol külföldiek is vadászhatnának. Gondolkodunk egy fácántelep létrehozásában is, Magyarországon ez sikeres projekt, jó lenne, ha ezt mi is meg tudnánk valósítani. A fórum másnapján külföldről érkezett szakemberek beszélnek majd erről, avatnak be minket a tudnivalókba. Aznap szeretnénk értekezni a Tisza kínálta turisztikai lehetőségekről is. A folyó több kilométeren, Nagykopánytól Badalóig szeli át a járásunkat, ezért újra szeretnénk éleszteni a tiszai evezős túrákat. És tovább is lehet még tervezgetni, például jó lenne, ha sikerülne egy víztároló létesítése, ami segítené szabályozni a víz lefolyását, így a fürdőzés is lehetségessé válna.

– Milyen további céljaik vannak?

– Még mindig a fórumnál maradva. Az a célunk, hogy közös pályázatok szülessenek, és ennek első lépése éppen a kapcsolatteremtés. Külföldi üzletemberek is részt vesznek majd a rendezvényen, így a helyi üzletembereknek lehetőségük nyílik felvenni velük a kapcsolatot, bemutathatják a tevékenységüket, és abban bízunk, hogy a vendégek talán kedvet kapnak befektetni vidékünkön. Egy másik alkalomra csak az üzletembereket hívnánk meg Beregszászba. Ukrajnában a járások közül itt működik a legtöbb határátkelő, ezt a lehetőséget ki kell használni. Ám sajnos ezekkel a határátkelőkkel nem nagyon tudunk dicsekedni,

ugyanis azok nagyon rossz állapotban vannak, bár az asztélyinál és a tiszaújlakinál megkezdődtek a felújítási munkálatok, de abba is maradtak.

Bízom benne, hogy a közeljövőben befejezik a felújítást, és végre megnyitják a Nagypalád–Nagyhódos, Badaló–Tarpa határátkelőket, illetve Románia felé is megindul a közlekedés. A sportot, a testedzést is fontosnak tartjuk, így a járási tanács segítségével létrejött az új Beregszászi Járási Futball Föderáció, s azóta kilenc csapat alakult. De nemcsak a labdarúgás fontos számunkra, a tanács támogatja a birkózást, a súlyemelést, a karatét és még sorolhatnám.

– Melyek a legsürgősebben megoldandó problémák?

– A képviselőtestület az utóbbi közgyűlésen sajnos nem kapott kielégítő választ, magyarázatot a megyei ökológusoktól a nagymuzsalyi aranybánya kapcsán, ugyanis utoljára 2007-ben folytattak ott vizsgálatokat. Ezért úgy döntöttünk, felkérjük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő laboratórium szakembereit, hogy vegyenek mintákat a bánya meddőhányójából, a muzsalyi kutakból. Tudni szeretnénk, milyen a nehézfém-koncentráció a meddőhányóban, a talajvízben. Legutóbbi helyszíni szemlénk során a fentebb említettek felől érdeklődtünk, így a legközelebbi közgyűlésen már információkkal tudunk szolgálni a képviselőtestületnek.