Egy ukrán analitikai központ, a grc.ua, az Egészségügyi Világszervezet felkérésére kielemezte az ukrán medicina helyzetét, s kiderült, igencsak rosszul állnak a dolgok az utánpótlással. A szükségesnél máris 9,16 százalékkal kevesebb a szférában dolgozni vágyók száma, mint ahány betöltetlen állás van. Az ok egyértelműen az alacsony bérekben és a magas túlterheltségben keresendő.
De mennyiért is teszik a dolgukat az egészségügy napszámosai? Nos, a szférában az országos átlagnál valamivel alacsonyabbak a fizetések. Idén tavasszal a munkaadók 53 százaléka átlag 10 400 hrivnyát, 29 százaléka 16 300 hrivnyát kínált a szakmabelieknek, csupán 7 százaléknál voltak 28 ezer hrivnya körüli jövedelmek. A legjobban megbecsült szakemberek a szakorvosok (szemészek, bőrgyógyászok, mammológusok stb.), az ő kezdő bérük 15 874 hrivnya. Az ápolónőknek, gyógyszerészeknek meg kell elégedniük 10 400 hrivnyával. Az elmúlt időszakban, amikor a koronavírus határozta meg a mindennapokat, s a fertőzöttekkel dolgozó medikusoknak bérkiegészítést fizetett az állam, emelkedtek ugyan a juttatások, ám a bérkiegészítés összege is számos kritériumtól függött (munkatapasztalat, szakmai képesítés szintje, régió). Például egy kijevi magánklinika tapasztalt reanimációs nővére jóval többet kapott a számlájára hó végén, mint egy kezdő családorvos egy vidéki privát klinikán.
Az egészségügyi szférába vágyók 66 százaléka 18 és 40 év közötti nő. A jelentkezők 60 százaléka hatévnyi tapasztalattal rendelkezik és elsősorban az ápolói, belgyógyász és gyógyszergyári képviselők számára szóló állásajánlatot szemlézi. Az egészségügyi intézmények ezen kívül családorvosokat, halottkémeket, gyógyszerészeket, ápolónőket és szanitéceket keresnek a leggyakrabban. A felmérés szerint az álláskeresők 42 százaléka hajlandó 10 800 és 21 700 hrivnya közötti bérért dolgozni, 19 százaléka csak 21 700 és 32 500 hrivnyás bérért szegődne el. Ennél többre 16 százalék számít.
Mindeközben külföldön egy ápolónőnek kezdő fizetésként 700 eurót ajánlanak, a szakorvosokat pedig 1500 és 3500 euró közötti összeggel hívogatják. Nem csoda, hogy Ukrajnában egy év leforgása alatt 75 ezer(!) egészségügyis hagyta el a pályát. Hogy mekkora az orvoshiány, a koronavírus-járvány kitörésekor derült ki igazán, amikor tömegesen mondtak fel a medikusok, voltak kórházak, ahol nem volt, aki ellássa a fertőzötteket. A volt egészségügyi miniszter, Makszim Sztepanov a parlamentben kérvényezte, hogy az orvosok bérét emeljék minimum 23 ezer, az ápolókét 17 ezer, a szanitécekét 12 ezer hrivnyára. Egyesek szerint, pont az érdekérvényesítési szándékba tört bele a bicskája.
Szóval, a fiatal, friss diplomás egészségügyisek, számos más hivatás képviselőihez hasonlóan, inkább a határ túloldalát választják, ezáltal a medicina napszámosai fokozatosan elöregednek. Az orvosok beszélgetés közben gyakran elismerik nekem, csak idő kérdése, és nem marad egyetlen jól képzett szakember sem az országban. Amennyiben az egészségügyi reform végrehajtói ezt nem fogják fel, s a bürokratikus intézkedések gyarapítása helyett nem a gyógyítók munkakörülményeinek javításán, jobb megbecsülésén fognak szorgoskodni, bizony félelmetes, de hamarosan nem lesz, aki fogadja a felújított felvételi osztályokon a betegeket, kivegyen egy vakbelet vagy korrektül leolvasson egy CT-felvételt…
