A céljuk, hogy az alkotási öröm fogyasztói élménnyé váljon │KISZó-interjú

Az Erika Winery egyedi világáról.

Kovács András és felesége, Erika 15 éve foglalkozik szőlészettel. Néhány évvel ezelőtt nagy előrelépést tettek. Céljuk, hogy olyan szőlészeti-borászati vállalkozást hozzanak létre, amely méltó módon képviseli a Bereg-vidéket, bemutatja a borászat múltját, jelenét és helyi sajátosságait. Nem csak az fontos, hogy jó bort készítsenek, hanem az is, hogy a fogyasztó arcán lássák az örömöt. Az elképzelésekről és a borászat „nőies vonaláról” Erikával beszélgettünk.

Simon Rita

– Nem volt idegen a családban a szőlőtermesztés. Mikor kezdtek borászkodni?

– A férjem családja itt, Nagymuzsalyban már korábban is foglalkozott szőlészettel és a borkészítés sem állt távolt tőlük. András az édesapjától örökölt egy 0,30 hektáros ültetvényt a hegyen. Abban mis-más fajták, inkább csemegeszőlő volt. Nagynehezen ráéreztünk a dolog nyitjára, és azoknak a szőlőfajtáknak a 90 százalékát átültettük. 2016-ban indult az egész, három magyar fajtával, az Irsai Olivérrel, a Cserszegi fűszeressel és a Néróval kezdtünk. Ezek kettős felhasználású szőlők, ami azt jelenti, hogy bort is lehet készíteni belőlük. Mi pedig lassan átálltunk erre.

– Meghatározó volt a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületéhez való csatlakozás.

– 5 évvel ezelőtt elkezdtük fajtánként szedni a szőlőket, igyekeztünk áttérni a minőségi vonalra. Ehhez viszont nagyon sokat kell tanulni. Rengeteget olvastunk és kísérleteztünk. Három évvel ezelőtt pedig azzal hívott fel Bereczky István, hogy létrehozták a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületét (KMBE), lenne-e kedvünk csatlakozni? Eleinte hezitáltam, azt mondtam, mi inkább szőlészek vagyunk mint borászok, de végül csak rábeszélt és csatlakoztunk. Nem bántuk meg. Végül én lettem az egyesület titkára, jelentős szerepet vállalok a szervezésben. Eszmecseréket folytattunk a borászatról a technológiáról, a minőségről – akkor értettem meg, hogy ez mennyire mély dolog. Az egyesület révén borászati képzésen is részt vettünk, ami igazán meghatározó volt az életünkben. Ott a gyakorlatban is megtapasztaltuk, kipróbáltuk azt, amiről addig csak olvastunk. Azt hiszem, az a képzés igazi előrelépésnek tekinthető. Az egyesület további lendületet adott.

– Most milyen fajtákat termesztenek?

– Az évek során egyre nagyobb földterületen munkálkodunk. Most 7 hektárral rendelkezünk, ebből 2,5 hektár van telepítve. Ebben a már említett három fajtán kívül újak is vannak. Fontosnak tartjuk a régi magyar fajták visszatelepítését, ezért gondozzuk a Furmint, Olasz Rizling, Zenit, Sárgamuskotály töveket. Az új magyar fajták közül a Patria és a Jázmin is megtalálható nálunk. Ez különlegesnek számít, ilyen még nincs Kárpátalján. Sőt, Magyarország területén sem igazán elterjedt. A Pátria olasz rizling klón, erős gyümölcsös jelleggel rendelkezik. A Jázmin pedig rezisztens, vagyis minimális növényvédelem mellett is termeszthető. Mi is a természetességre törekszünk, így ebből a szempontból is ideális ez a fajta. A világfajták közül a Sauvignon Blanc, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc terem nálunk. Évente négy-ötezer liter bor készül. Viszont előző évről mindig marad, a vöröseket általában egy évig hagyjuk érni.

– Az idén telepítettek egy új, történelmi fajtát.

– Az KMBE a Pécsi Kutatóintézettől kapott oltványokat, amit szétosztottak a tagok között. Ezek a történelmi fajták a Beregi Rózsás, a Beregi Áldás, a Beregi Menyecske, a Beregi Szilváni és a Beregszász Gyöngye. A híres Beregi Rózsás nálunk már terem, nagy valószínűséggel mi fogjuk először leszüretelni és bort készíteni belőle. Már jó pár éve figyelgetjük, ápolgatjuk, volt pár tőkénk rajta, az oltványokat magunk készítjük, szaporítottunk is. A szőlő nagyon jól érzi itt magát. Óriási dologról van szó, különleges termékkel tudunk majd büszkélkedni itt, Kárpátalján. Nálunk az a legfontosabb, hogy ne csak területi és anyagi előrelépés történjen, hanem értékmegőrző borászatot képviseljünk. Ehhez pedig kellenek a korábban itt termett, magyar történelmi fajták. Erre nem sajnáljuk az időt, energiát, nagy elánnal foglalkozunk vele és odafigyelünk rá.

– Az Erika Winerynél a nőies vonalat hangsúlyozzák. Ez miben nyilvánul meg?

– A férjemmel közösen műveljük a szőlészetet és a borászatot. Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy ő az ereje, én pedig a hangja vagyok. Nagydobronyi születésűként a földművelés szeretetét már gyermekként magamba szívtam, így nekem sem okozott soha gondot a kétkezi munka. Az Erika Wineryvel csak nemrég debütáltunk, korábban Kovács Wine volt a nevünk. Viszont mivel már létezik Kovács borászat, sokan összekevertek velük, ezért jobbnak láttuk a névváltoztatást. A férjem ragaszkodott hozzá, hogy az én nevemmel fémjelezzük a borunkat. Végül is jó döntés volt, különlegesnek számít. Ami a nőies vonalat illeti: reduktív technológiára álltunk át. Ez azt jelenti, hogy az elkészítés gyors feldolgozással történik, a borokban leginkább a szőlő gyümölcsösségét, jellegét akarjuk kihangsúlyozni. A közönségnek, a fogyasztóknak is az tetszik jobban, ha gyümölcsös illatot, ízt éreznek. Szó mi szó, akadnak itt még gondok a bolkultúrával… Hordóban már nem tároljuk a bort. Ahogy leszüreteljük, rögtön feldolgozzuk: daráljuk, préseljük és a must rögtön megy az acéltartályba. Ennek 10-15 nap alatt le is kell tisztulnia, és előhozza a karaktereket. Ezekben a gyümölcsös ízekben tükröződik a nőies vonal, illetve a címkében. Mindegyik egységes, kacér, virágos, csak a fajta megnevezése változik. A címke tükrözi a bor karakterét is. Érlelt borokkal még eddig nem álltunk elő. Az egy hosszabb folyamat.

– Mit élvez a legjobban ebben a szakmában?

– Ez szerelem. A szőlőben mindennap ott vagyunk, látjuk, ahogy napról napra fejlődik – ez egy csoda. A borkészítés pedig már a szőlészetben elkezdődik, már akkor kialakul, hogy milyen bor lesz belőle. Nálunk általában vita előzi meg a borkészítést, hiszen ketten kóstoljuk. Ám harmóniát is teremt, hogy egymás kritikusai vagyunk. Egy nő ízlése más, ott az elegancia, a letisztultság, az érzékiség, a férfi pedig hozzáadja a karaktert.

– Melyik a kedvenc bora?

– Nehéz kérdés, talán a cserszegi fűszerest részesítem előnyben. De igazából ez olyan, mint a gyermekekkel. Nem tudsz választani közülük, melyiket szereted jobban. Így vagyok a borokkal is. Mindegyikben van valami, amit értékelek és kiemelhetek.

– Hány gyermekük van?

– Két fiú. Az idősebb 25 éves, a „kicsi” 21. Mindketten Munkácson kertészmérnök szakon végeztek, agronómusok, érdekli őket a földművelés. Mindketten be akarnak kapcsolódni a borászatba. Az egyik fiam nemsokára másfél hektáros területet szeretne betelepíteni. Jelenleg külföldön gyűjtenek tőkét ehhez. Kijelentettem, olyan családi borászatot nem kezdünk, amelyben csak ki-ki besegít, amikor ráér. Ha komolyan gondolják, akkor telepítsenek szőlőt, és én majd megvásárolom tőlük borkészítés céljából. Szeretném, ha éreznék a munka súlyát.

– Mi lenne az Erika Winery célja?

– Az, hogy családjuk összefogása révén, kitartó munkával, generációkon átívelő, dinamikusan fejlődő, borászati hagyományokat tisztelő, folyamatos megújulásra képes szőlészeti-borászati vállalkozást hozzunk létre, mely az általuk készített borokon keresztül évről évre méltó módon tudja megmutatni a Bereg-vidéki szőlészet és borászat múltját, jelenét és egyedi sajátosságait. Mi vagyunk az alapítók, ezt szeretnénk továbbadni a gyerekeknek, unokáknak, dédunokáknak. A hagyományt a boraink vinnék tovább. Szép lenne, ha közösen a Bereg-vidéki szőlészet múltját is feltárnánk, bemutathatnánk a régi ősi magyar fajtákat és újra naggyá tennénk. Mottónk: Minden szüret ajándékából a lehető legjobb bort alkossuk meg, és az így megélt alkotási öröm fogyasztói élménnyé váljon.