A diákok 31 százaléka megbukott, a többség szerint viszont a vizsga nagyon egyszerű volt.
Az idén első alkalommal volt kötelező a matematika érettségi. Nem mindenki vette zökkenőmentesen az akadályt. A diákok bosszankodnak, a minisztérium magyarázkodik. Milyen is volt valójában az idei külső független tesztelés matematikából?
Simon Rita
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete alapján 2021-től minden végzős számára kötelező a matematika külső független tesztelés (ZNO). A Miniszteri Kabinet tavaly nyáron fogadta el a matematikai oktatás évéről szóló tervet, melynek lényege, hogy az iskolások számára egyenlő hozzáférést biztosítanak és rendelkezésre bocsátanak minden szükséges forrást a matematikatanuláshoz, növelik a fiatalok motivációját és népszerűsítik a matematika tudományát.
A terv szerint ebben a tanévben növelték volna a matekórák számát. Logika és matematikai logika kurzusok indításával és egyéb szükséges lépésekkel kívánták modernizálni az oktatást és megszerettetni a gyerekekkel a tantárgyat. A tapasztalatokról Bátyi Andrást, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának matematikatanárát kérdeztük.
– Tavaly még lehetett választani: Ukrajna története vagy matematikavizsgát írnak-e a diákok. Idén már csak a matek két szintje közül dönthettek. Mi változott még?
– Most Ukrajna története és az angol volt a két választható tantárgy. A matematikavizsgát pedig alap és emelt szintűre osztották attól függően, hogy a tantárgyat milyen képzési szinten tanulják a középiskolában. Alapszintű feladatokat kellett megoldania annak, aki heti három órában tanulta a matematikát, emelt szintűt azoknak, akik profiltantárgyként heti 6-8 órában foglalkoztak vele. Az elmúlt évben maximálisan 62 pontot lehetett összegyűteni, az idén viszont 67-et. Tavaly 35, az idén 34 feladat volt, a megoldásra 3,5 óra állt a rendelkezésre. Az elmúlt évektől eltérően az idén egy háromoldalas képlettár állt a végzősök rendelkezésére a tesztfüzetben. Ez abban segített, hogy nem kellett megtanulni a képleteket, csupán tudni kellett alkalmazni azokat.
Akik emelt óraszámban tanulták a tantárgyat, illetve szerették volna felhasználni a matematika érettségin elért pontszámokat a felsőoktatási felvételihez, azoknak a 67 pontot számolták át egységesen a 200 pontos ZNO-tanúsítványba (szertifikát). Ők az iskolai érettségi bizonyítványban is ez alapján kapták a jegyet. A többieknek, az alapszintet teljesítőknek, 34 feladatból 28-at számoltak be és ezt vezették át a 12-es rendszerbe.
– A ponthatár – a többi vizsgához képest – kifejezetten megengedő volt. Ennek ellenére az érettségizők 31 százaléka megbukott.
– Az alapszintű feladatok megoldásánál tíz pontot kellett összegyűjteni ahhoz, hogy valaki átmenjen. Ennyivel már megkapták a négyest, azaz nem buktak meg. A profilosoknál 13 volt a ponthatár.
Eddig több „tippelős” feladat tette próbára a diákokat: korábban 20, most csak 16. A többi párosítás, feladatmegoldás, kidolgozós feladat volt.
– Mennyire voltak felkészítve erre a gyerekek?
– Az idén először készítettek úgynevezett bemutató változatot, amivel demonstrálták, milyen lesz a vizsga. Emellett aki akart, próba ZNO-t is tehetett matematikából. A tudásuk felmérésére jó volt. Viszont az érettségin akadtak olyan feladattípusok, amelyek sem a próba ZNO-ban, sem a bemutató változatban nem fordultak elő.
Hozzá kell tenni, hogy a 2018-as PISA nemzetközi felmérés kimutatta, az ukrajnai 15 évesek 36 százaléka alap matematikai tudással sem rendelkezik, 16 százalékuk pedig még a legelementárisabb dolgokat sem tudta.
Ez volt az egyik oka annak, hogy a 2020-2021-es tanévet a matematika évének nyilvánították. Viszont a minisztériumban ennek ellenére sem eszközöltek semmilyen módszertani változtatást annak érdekében, hogy emeljenek a színvonalon és javítsák a gyerekek tudásszintjét, hiába látták, hogy nagy a gond. Új tankönyvet adtak ki, de megfelelő módszertan még mindig nincs. Azt gondolták, hogy a 10-11. osztályban majd „felhúzzák” a tudásszintet.
Azt tapasztaltam, hogy a diákok általában az elemi szinttel még megbirkóznak, majd az általános iskolában valahol lemaradnak és elveszítik a fonalat.
Nem tudom, hogy ez azért történik-e, mert már akkor túl komplex nekik a tantárgy, esetleg a módszertani hiányosságnak lehet betudni, vagy talán nincs elég idő a begyakorlásra… De aki az általános iskolában kiesik, utána nem tudja behozni e lemaradást.
– Mi lenne erre a megoldás?
– Le kellene redukálni a tantervet. Túl magas az a tudásszint, amit rövid idő alatt bele akarnak tuszkolni a gyerekek fejébe. Kevesebb anyagot kellene számonkérni és többet gyakorolni, hogy tudják tartani a tempót. Korábban tanítottam általános iskolában és láttam, hogy egyre kevesebb az idő az ismétlésre, egyre több új anyagot kell átadni, és ez azt vonja maga után, hogy a diákok nem tudják megfelelően elsajátítani azokat az ismereteket, amire később a többi tudás épül.
– Az ön diákjai hogyan szerepeltek?
– A szakgimnáziumban heti három órában zajlott a matematikaoktatás, a diákjaink standart szintű vizsgát tettek. A mi intézményünkben összesen 109-en írtak tesztet matematikából, abból 26-an nem teljesítették a minimumot. Az én 48 diákomból 6-nak nem sikerült. Jobbra számítottunk, de mi is látjuk, hogy gyakran hiányzik az alap, amire építeni kellene. Különböző iskolákból érkeznek hozzánk, más-más felkészültségi szinttel, két év kevés arra, hogy valamennyiük matematikatudását felhúzzuk. Most jóformán egy évünk volt felkészülni.
Akiknek nem sikerült ebből a tantárgyból az érettségi, nem zárjuk ki az oktatási rendszerből, jövőre újra próbálkozhatnak.
A felsőoktatásba viszont ebben az évben nem jelentkezhetnek. Megemlíteném még, hogy a magyar iskolák esetében két feladatban hibás volt a fordítás, ennek kapcsán apelláltunk is, a diákoknak automatikusan megítéltek két pontot. A matek ZNO azoknak fontos, akik tovább szeretnének tanulni a felsőoktatásban, viszont ez nem kifogás arra, hogy a diákok ne rendelkezzenek legalább alapszintű tudással. Az eredmények aggodalomra adnak okot, mert a matematika, a logikus gondolkodás, pénzügyi ismeretek nagymértékben befolyásolják a diákok jövőbeli boldogulását.
A siralmas matematikaeredményekre az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ magyarázata az volt, hogy a diákok nem voltak elég motiváltak, mert a többségnek nem kellett a matekvizsga a felvételihez.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
