Az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről született amerikai-német egyezség nem azt jelenti, hogy minden eldőlt, Ukrajna nem hagy fel azokkal a jogi lépésekkel, amelyekkel megakadályozhatja a projekt beindítását – jelentette ki még a múlt héten Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„A játék nem ért véget, csak a meccs hosszabbításokkal folytatódik” – fogalmazott meglehetősen érdekes stílusban a tárcavezető. Kifejtette, hogy a gázvezeték tényleges beindításáig még sok minden van hátra.
A miniszter emlékeztetett, Ukrajna nemcsak politikai nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok és Németország közötti megállapodásról, hanem jogi lépést tett azáltal, hogy konzultációkat kezdeményezett az Európai Unióval. „Felvetjük azt a kérdést, hogy partnereink hogyan látják e megállapodások végrehajtását, hogy azok ne gyengítsék Ukrajna és Közép-Európa egészének energiabiztonságát. Másodszor, a nyilatkozat nem oldja meg Ukrajna biztonságának kérdését, amely közvetlenül kárt szenved az Északi Áramlat-2 beindításától. És ez a legfőbb kifogásunk: a biztonság tekintetében nincsenek eléggé egyértelműen meghatározott konkrétumok az egyezségben” – fejtette ki Kuleba.
Hozzátette: szükség van ezekre a konzultációkra annak megállapítása érdekében is, hogy vannak-e arra utaló jelek, amelyek szerint az Északi-Áramlat-2 megsérti az uniós jogokat és a szolidaritás elvét, továbbá a társulási megállapodás ide vonatkozó normáját.
A kijevi diplomácia vezetője kifakadásának előzménye, hogy az Egyesült Államok és Németország bejelentette, hivatalosan megállapodtak a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben Ukrajnának is tettek néhány ígéretet, például Berlin pénzügyi segélyt ígért. Ezt követően az ukrán és a lengyel külügyminiszterek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a csővezeték veszélyt jelent nemcsak Ukrajna és Közép-Európa, hanem egész Európa biztonságára nézve. Ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek szövetségeseikkel az Északi Áramlat-2 beindításának megakadályozásában, amíg megoldást nem találnak a csővezeték okozta biztonsági problémákra.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
