Az ENSZ közgyűlése 1999-ben nyilvánította augusztus 12-ét a fiatalok nemzetközi napjává. A világnap célja, hogy ők is kapjanak egy olyan napot, amikor felhívhatják a figyelmet a társadalomban elfoglalt szerepükre, jogaikra, kötelességeikre, valamint a nehézségekre, amelyekkel meg kell birkózniuk. A kárpátaljai fiatalok nincsenek könnyű helyzetben. Mégis mihez kezdhetnek itthon? – kérdezte a KISZó Bence Norbertet, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnökét.
– Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a pályakezdőknek?
– Két csoportra lehet osztani őket: akik a középiskola után rögtön beálltak valahová dolgozni, és akik tanulni mentek. Akik dolgoznak – főleg ha külföldön –, olykor többnyire a kellő tapasztalat hiánya miatt felelőtlenül bánnak a pénzzel. Természetesen akadnak köztük céltudatosak is, de a legtöbben autót vagy telefont vesznek először, ahelyett, hogy valami vállalkozásba kezdenének, befektetnék a keresetüket. Az előnyük, az anyagi háttér, így hamar elfogy. Ezzel szemben az egyetemistáknak nincs tőkéjük, mivel a tanulmányaik alatt ritkán állnak be dolgozni. Öt évig le vannak kötve, pénz nélkül nem tudnak előre haladni. Kárpátalján nem könnyű a szakmánkban elhelyezkedni, sőt, még ha ez sikerül is, a fizetés nem elég arra, hogy eltartsanak belőle egy családot. Ilyenkor jön az, hogy frissdiplomásoknak is külföldre kell menniük, és a szakmájuktól eltérő munkába kell belefogniuk.
– Hol rontják el a dolgot?
– Mindegy, melyik utat választja az ember, a legfontosabb, hogy kitartó és céltudatos legyen. A fiataloknak időben el kell dönteniük, mivel akarnak foglalkozni. A halogatás nem célravezető. Egy jó elgondolásra mindig lesz vevő.
– Hogyan lehetne kiküszöbölni a problémákat?
– Aki épp itthon van – két idénymunka között –, de nem tud mivel foglalkozni, vágjon bele egy rövid képzésbe. De olyanba, ami igazán érdekli.
A megkeresett pénzt pedig ne szórja el. Egy néhány hónapos tanfolyam vagy képzés sokat segítene abban, hogy okosan fektesse be a pénzét és sikeresebben haladjon előre.
Nagy probléma, hogy sok fiatal értelmiségi, aki a szakmájában akar elhelyezkedni, szintén a külföldöt választja. Az egyetemistáknak igyekezniük kell még a tanulmányi éveik alatt megkeresni a saját lehetőségeiket, ami miatt itthon maradhatnak. A pályázatok jó alapot nyújtanak ehhez.
– Rengeteg kiaknázatlan terület van itthon.
– Meg kell látni a dolgokban a lehetőséget, a mai világban annyi mindenre van felvevőpiac.
Nem szégyen, sőt ajánlott segítséget kérni az érdekvédelmi, civil és ifjúsági szervezetektől. Ha valaki elmegy egy ilyen csoporthoz, biztosan ajánlanak neki valamit.
Nagy gond nálunk a pénzügyi motiváció hiánya, ám sokakban elegendő akarat sincs. A KMDFKSZ már a Fókuszban Kárpátalja fórumán közkinccsé tette, hogy milyen lehetőségeik vannak itthon, és a későbbiekben is szeretnénk segíteni a pályakezdőknek az itthoni elhelyezkedésben. Aki nem telhetetlen, az itt is talál munkát. Például egy fizikus elmehet mérnöknek egy gyárba, ahol a tudását kamatoztatva tízezer hrivnya körüli fizetést kaphat úgy, hogy nem kell hétből hat napot dolgoznia. A kárpátaljai magyarok bárhol megállják a helyüket, ez tény, de az kellene, hogy itthon tegyenek erről bizonyságot, mivel itt van rájuk szükség.
Simon Rita
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.