44 éves, 25 éve könyvtáros. A férjével három gyönyörű lányt nevelnek. A család életének legfőbb jellemzője a harmónia. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Penyák Viktória, a Császlóci Könyvtár vezetője.
― Milyen utat tett meg eddig?
― Tégláson születtem, de a sors Császlócra vezérelt. Oda mentem férjhez 23 évvel ezelőtt. 1992-től dolgozom a szakmában. A járási könyvtárban kezdtem, a feldolgozó osztályon, amelynek később a vezetője lettem. Életem párját Császlócon találtam meg, így ott kerestem munkát. Tégláson, a járási bibliotékában megkaptam az alapokat, majd a közművelődési szakiskolában szereztem meg a képesítést. A császlóci intézet alapterülete mindössze 25 négyzetméter., ellenben a könyvállomány közel ötezres, ennek kevesebb mint a fele magyar. Hála Roják Mária polgármesternek és Bethlen Farkasnak, Verőce képviselőjének, tavaly részben megújult a bútorzat, illetve magyar nyelvű kötetekkel is gazdagodtunk. Kedves olvasóink is adományoznak könyveket, illetve a járási könyvtáron keresztül is érkezik hozzánk magyar nyelvű olvasnivaló.
― Mennyire látogatják a könyvtárat?
― Az a véleményem, hogy váltani kell. A téka ne csak olvasnivalót tároljon, hanem társasági és információs központ is legyen. Az embereket be kell csábítani a könyvtárba. Sajnos az intézet technikai felszereltsége egyenlő a nullával. A terveim között szerepel például, hogy számítógépes alapismereteket lehetne tanítani az idősebbeknek. Egyelőre ehhez keresem a támogatókat. Olvasás tekintetében a gyerekekre koncentrálok, mert azt vallom, hogy az olvasó gyerekekből olvasó felnőttek lesznek. Ha gyerekkorban megszerettetjük ezt velük, az megmarad felnőttkorukra is. Igyekszem őket „becsalni”, és akkor már nem csak olvasunk, hanem például kézműveskedünk, játszunk, vagy egyszerűen beszélgetünk.
― Mikor szerette meg a könyveket?
‒ Ezt édesanyámnak köszönhetem. Ahogy visszaemlékszem, mindig sok kiadványt vásárolt, sokat olvasott. Nálunk nem csak lakásdíszek voltak a könyvek. Régen olcsóbb volt és könnyebben lehetett magyar nyelvű kötetekhez jutni. No és a nagymamám és a dédi mami is sokat mesélt nekem.
― Mi a helyzet a családdal?
‒ Több mint két évtizede vagyok férjnél. Három lányunk van. A legkisebb 17, a legnagyobb 21 éves. A legidősebb, Adrienn ápolónőként dolgozik. A középső lányom, Zsófia most fejezte be a Munkácsi Humánpedagógiai Koledzs tanítói szakát. Egyetemre készül. A legkisebb, Dianna pedig turizmus szakon tanul. Apósom még anno létrehozott egy farmergazdaságot, amelyet a férjem „megörökölt”, s azóta is fenntart. Ő ezt a vonalat viszi tovább, én pedig a kultúrát.
― Ön is dolgozik a gazdaságban?
― Falusi ember lévén ez elkerülhetetlen. Ha arról van szó, gond nélkül el tudom látni a gazdaságot, a kapa sem esik ki a kezemből. A kertészkedést jó kikapcsolódásnak tartom.
― Mennyi idő jut saját magára?
‒ Néha szükségem van arra, hogy egyedül legyek. A munka, a nagy család miatt igénylem ezeket a pillanatokat, mert úgy érzem, ilyenkor fel tudok töltődni. Ha valamilyen magánéleti vagy szakmai problémám adódik, kell egy fél óra magány. Nem vagyok konfliktuskereső ember, ezért ha rossz kedvem van, igyekszem megtartani magamnak és nem rázúdítani másra a gondjaimat. Hála Istennek, a lányaimmal nagyon jó a kapcsolatom. Ha alkalom adódik rá, igyekszünk közös programokat szervezni. Mivel a gazdaság időjárásfüggő, ezért ezek megszervezése néha problémás.
― Jó emberismerő? Türelmes?
― Rossz emberismerő vagyok, mert mindig a pozitív dolgokat keresem. Ezt helyezem előtérbe, és sajnos velem is megesett már, hogy csalódtam, persze tanulok az ilyen esetekből. Ennek ellenére szeretek új emberekkel megismerkedni. Jó hallgatóság vagyok.
Igyekszem türelmes lenni, mert azt gondolom, hogy a kiabálás, a dühkitörések nem vezetnek sehová. Kell egy kis idő és akkor tiszta fejjel, józan ésszel megpróbálok másképp gondolkodni. Szeretem az aprólékos munkát, amihez szintén türelemre van szükség. Mint a gyerekekhez is, akik millió kérdést tudnak feltenni egy-egy foglalkozás alatt. Azonban az emberi butaság – ami tág fogalom – kihoz a sodromból.
― Említette, hogy jó hallgatóság. Mennyire igénylik a fiatalok, azt hogy meghallgassák őket?
― Azt tapasztalom, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek igénylik az odafigyelést.
― Van valamilyen hobbija?
― Az olvasáson kívül nagyon szeretek rajzolni és festeni. Ezt a készségemet a különböző gyerekfoglalkozásokon is tudom hasznosítani. Kidekorálnám az egész tékát is, de túlzsúfolt, és kevés a szabad felület. Ezen kívül a Császlócon található sportkomplexumban aikidó-, boksz-, jóga- és zumbafoglalkozások közül lehet válogatni. Én is kipróbáltam a jógát, s azt tapasztaltam, hogy mind a testre, mind a lélekre jó hatással van. A jóga kiváló feltöltődés, amit csak ajánlani tudok mindenkinek.
Bara Tünde
