Az oktatási reform hatásai a nemzetiségi iskolákra.
Mint ismeretes, Ukrajnában a 2017 szeptemberében bejegyzett és 2020-ban elfogadott új, A teljes és általános középfokú oktatásról szóló törvénynek megfelelően három új szintre bontják az oktatási rendszert: elemi iskola (1-4 osztály.), gimnázium (a korábbi általános iskola, 5-9. osztály) illetve líceum (a korábbi középiskola, 10–11., 2027-től 10–12. osztály). Ez a jelentős változás nem csak papírmunkát jelent, hanem veszélyt is azokra a kis magyar községekre, ahol egyre fogy az iskolás gyerekek száma. Minden egyes községben a tanulók összlétszáma határozza meg azt, hogy működhet-e a tanintézmény vagy sem. E szerint minimum 40 gyereknek kell beiratkoznia. Az osztályokba pedig minimum 5 gyereknek kell járnia, hogy a korábbi általános iskolák is megmaradjanak és működjenek.
A szórványban még nehezebb a helyzet, erről Ambrus Pált, a Técsői Magyar Tannyelvű Bentlakásos Líceum tiszteletbeli igazgatóját, a Técsői Magyarok Oktatásának és Kultúrájának Fejlesztéséért Jótékonysági Alapítvány elnökét kérdeztük.
– Ahhoz, hogy számot adhassunk a magyar tannyelvű oktatás változásairól (helyzetéről) az elmúlt 30 évben, nyilván tudnunk kell, hogy honnan indultunk és hogyan állunk most – kezdte Ambrus Pál nyugalmazott igazgató. – Mivel hosszú időn keresztül a szórványban folyó magyar tannyelvű oktatás fellendítésével és segítésével foglalkoztam, és ennek az oktatásnak aktív részese is voltam, ezért a következőkben a dolgokat ebből a szempontból igyekszem értékelni. Abban az időben szórványnak a Felső-Tisza vidékét (Huszti, Técsői és Rahói járás), valamint Szolyvát tekintettük.
Nos, 1991-ben ezen a vidéken 3 helyen folyt magyar tannyelvű oktatás: Magyar tannyelvű osztályok működtek az aknaszlatinai ukrán tannyelvű iskolában, magyar tannyelvű középiskolák Técsőn és Visken. Ugyanitt működtek még magyar nyelvű óvodák vagy óvodai csoportok.
Ukrajna függetlenné válásával az egyházak szabad működési lehetőséget kaptak, nyilvános lett a hittantanítás is. Mivel a római katolikus és a református közösségekben, sőt, több helyen a görög katolikusokban is, a hittant magyar nyelven tartották, ezért a magyar nyelven való olvasás és írás nélkülözhetetlenné vált. Azokon a településeken ahol nem volt magyar iskola, az egyházak beindították a vasárnapi iskolákat. Ez leginkább a szórványra volt jellemző. Ezt a kezdeményezést hamarosan felkarolták magyar társadalmi szervezetek. Ennek a köszönhetően sok helyen beindultak a vasárnapi iskolák, magyar óvodai csoportok jöttek létre, a későbbiekben magyar óvodák nyíltak. Viszonylag rövid idő alatt a szórvány 12 településén alakult magyar óvoda vagy óvodai csoport, ami a későbbiekben elemi majd általános iskolákat vagy osztályokat eredményezett Kőrösmezőn, Rahón, Gyertyánligeten, Huszton és Szojván. Önálló magyar tannyelvű középiskola nyitotta kapuit Aknaszlatinán. Nemrég pedig Taracközön indult be a magyar óvoda.
Vajon hány kistérség (hromada) lesz Kárpátalján amelyik legalább egy magyar tannyelvű líceumot fog tudni nyitni és fenntartani? Ugyanakkor az államilag finanszírozott líceumokban az órák nem kevesebb mint 60%-át ukrán nyelven kell megtartani. Hogy mennyi az a nem kevesebb 60 százalék, és milyen tantárgyakat érint ez, egyelőre nem világos. Amennyiben ez irányba tartanak a dolgok továbbra is, akkor az én meglátásom alapján az ukrán állam fogja vállalni a magyar tannyelvű oktatást az óvodák magyar csoportjaiban és az 1-4. osztályokban. Az 5-9. osztályokban fokozatosan fognak áttérni az ukrán tannyelvre és a felső (10-12.) osztályokban pedig a magyar nyelven kívül csupán egy-két tantárgyat fognak az anyanyelvükön oktatni. Vagyis eljutunk oda, hogy magyar anyanyelvű diák csak ukrán tannyelvű líceumban fog érettségi bizonyítványt szerezni, jobbik esetben olyan osztályban, ahol magyar nyelvet is tanulnak.
Mára már egy biztos, hogy amennyiben meg akarjuk tartani a magyar oktatást, akkor magán líceumokra lesz szükség, mivel ezekre nem vonatkoznak a korlátozások.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
