Magyarországon hatalmas az érdeklődés az önkéntes katonai szolgálat iránt – ütötte meg a fülemet vezetés közben a hír a rádiót hallgatva. Augusztus 31-ig, az eredetileg 400-as kerettel tervezett szolgálatra csaknem 700-an jelentkeztek. A hírben arra is kitértek, hogy a honvédelmi tárca a speciális önkéntes tartalékos szolgálat bevezetésével a pandémia idején segítséget nyújtott a munkájukat elveszítő állampolgároknak is, amelyre rövid idő alatt csaknem 1500-an jelentkeztek.
Nagyon úgy fest, sokak számára komoly perspektívát, kitörési lehetőséget jelent a magyar honvédség. Ezzel szemben az ukrán hadsereget a sorkötelesek ha tehetik, úgy kerülgetik, mint macska a forró kását. Bár a behívott szolgálatosokat semmiképp sem viszik a donbászi harci műveletek térségébe, viszont tartalékosként szerelik le őket, így egy mozgósítás esetén – és a háború kitörése után volt belőle egy pár – azonnal mobilizálhatóvá válnak. Így teljesen érthető, hogy a behívás alá eső fiatalok tömegesen menekülnek a sorkatonai szolgálat elől. A tavaszi és őszi sorozások alkalmával több tízezer olyan fiatalt vesznek nyilvántartásba, akik kézre kerítése érdekében a nemzeti rendőrséghez fordulnak a hadkiegészítő parancsnokságok. Idén tavasszal Kárpátalján 400 tizennyolc és huszonhét év közötti fiatalt soroztak be a hadseregbe. Az őszi behívás szeptember 1-jén vette kezdetét, a hadkiegészítőknek három hónapjuk van, hogy teljesítsék a Kijev által kitűzött célt, ami nagy valószínűséggel nem fog könnyen menni. A toborzó irodák előtt sem tolonganak az önkéntesek, hogy szerződéses katonának álljanak. Az első kontraktus három évre szól, a hivatásos katonák 65 százaléka nem hosszabbítja meg a szerződését. Vagyis sokan, miután ízelítőt kapnak az ukrán seregből, inkább leszerelnek. Komoly gondok vannak a felszerelésekkel és az élelmezéssel.
Az elmúlt években számos olyan leleplező írás és videó született, amelyekből az derül ki, hogy a katonák lepusztult kaszárnyákban élnek, és ehetetlen ételeket kapnak.
Többnyire a geopolitikai tényezők határozzák meg, hogy az adott országnak mekkora haderővel kell rendelkeznie. Az sem titok, hogy a sereg fenntartása minden állam számára komoly anyagi ráfordítást jelent. Ezt Ukrajnában részben a lakosságra hárították át az úgynevezett 1,5 százalékos hadiadó megfizetésével. A védelmi tárca és a fegyveres erők vezérkarának reformprogramja szerint az ország védelmét ellátni képes ukrán hadseregnek nem a katonák számát tekintve kell az élen járnia, hanem korszerű felszereltsége és mobilitása révén. Ám az ukrán hadiipar csak leharcolt harci járművek korszerűsítésével tud villogni.
