A hét elején háromnapos munkalátogatás keretében Kárpátaljára érkezett Olena Bohdan, az ukrajnai etnopolitikai és lelkiismereti szabadság kérdéseivel foglalkozó állami szolgálat vezetője, aki a szolgálat népes küldöttségével a megyében az itt élő nemzetiségek mindennapjaival, megoldásra váró problémáival ismerkedett.
Szabó Sándor
A munkalátogatás során felkeresték az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézetét, ahol a kárpátaljai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékozódtak. Az Ungvári Magyar Házban az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselétében dr. Zubánics László elnök és dr. Tóth Mihály tiszteletbeli elnök fogadta a vendégeket, s adtak közel kétórás tájékoztatást arról, hogyan látják a kisebbségi (ezen belül a magyar) jogérvényesítés helyzetét Ukrajnában, milyen módon lehetne orvosolni az elmúlt években felhalmozódott kölcsönös sérelmeket (kisebbségi jogok, oktatás, nyelvhasználat), milyen megoldások léteznek az ukrán–magyar államközi kapcsolatok normalizására. Az UMDSZ vezetői mindezen felvetések/javaslatok továbbgondolása érdekében számos írásos anyagot is átnyújtottak többek között az elmúlt időszakban elfogadott őshonos népekről szóló törvénnyel, az alkotmánybírósági határozattal vagy az készülő kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban.
– Huszonöt évvel ezelőtt, az alkotmánytervezet előkészítésének folyamatában közösségünk is számos javaslatot tett, különösen arra vonatkozóan, hogy kik alkotják Ukrajna népeit
– hangsúlyozta a találkozón Zubánics László. – Úgy gondoljuk, hogy az ukrán társadalom minden tagja, beleértve a nemzeti kisebbségeket is szerepet vállalt a mai Ukrajna megalkotásában.
Olena Bohdan rámutatott arra, hogy az ukrajnai etnopolitikai és lelkiismereti szabadság kérdéseivel foglalkozó állami szolgálat feladatai közé tartozik, hogy jelentést adjon az Európa Tanácsnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartájának alkalmazásáról. Továbbá a szolgálat beszámolót készít arról, hogyan hajtja végre az ország a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Európai Keretegyezmény rendelkezéseit. Bohdan rámutatott: a szolgálat ténykedése kiterjed a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Kisebbségi Vegyes Bizottság üléseire is.
– Dolgozunk az Egység a sokszínűségben nemzeti program koncepcióján, ugyanis tapasztalataink szerint egy állami célprogram keretében sokkal hatékonyabban tudunk foglalkozni a nemzeti kisebbségek problémáival – hangsúlyozta Olena Bohdan.
– A kárpátaljai informális találkozók célja, hogy megismerjük, milyen aggodalmak merülnek fel a nemzeti kisebbségek körében, és ezek miből táplálkoznak.
Szeretnénk elmélyülni a kérdéskörben, tisztázni a félreértéseket, mélyebben megismerni és tanulmányozni a nemzeti kisebbségek problémáit, hogy ezek visszatükröződjenek az állami célprogramban. Látjuk, hogy kiemelten kell foglalkoznunk a veszélyeztetett nyelvekkel.
A vendég tájékoztatott az ukrán–magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésének előkészületeiről, amely meglátása szerint, jelentős előrelépést hozhat az ukrán–magyar államközi kapcsolatok normalizálódása terén.
Dr. Tóth Mihály azzal kezdte, hogy több hasonló találkozóra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelően megismertessék az állami szolgálattal a problémák széles körét, és közelebb kerüljenek ezek a megoldásához.
– Sajnálatos módon az elmúlt 5-6 évben jelentősen romlott a magyarok megítélése Ukrajnában – fogalmazott az UMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az ország függetlenné válása után némi nehézségek árán, de megtaláltuk a közös nyelvet. Úgy tekintettük, hogy szerves része vagyunk mind a megyének, mind az országnak.
Egy szociológiai felmérés szerint öt éve még a lakosság mindössze 6 százaléka mutatott ellenszenvet a magyarok iránt, mostanra 40 százalékra nőtt ez az arány.
Meglátásom szerint ez az elmúlt évek kisebbségpolitikai döntéseinek az „eredménye”. Közösen meg kell keresnünk azokat az okokat, amelyek ide vezettek. Értékelésem szerint az állami kisebbségpolitika területén a 2014-es év jelentette a fordulópontot, ekkortól a jogvédelemről a jogszűkítésre váltott át a regnáló hatalom. Az első lépés a korábbi Kivalov-Kolesznicsenko néven ismert nyelvtörvény hatályon kívül helyezése volt, amelyet további jogszűkítő dokumentumok követtek.
Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke hangot adott annak a véleményének is, hogy helytelen magyar származású ukránoknak nevezni a magyarokat.
– Mi Ukrajnában élő, ukrán állampolgársággal rendelkező magyarok vagyunk
– fogalmazott.
Mivel minden felmerült kérdést részletekbe menően nem sikerült végigbeszélni, a felek megállapodtak abban, hogy a közeljövőben online-konferencia keretében ezekre visszatérnek. A küldöttség találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel, felkeresték a történelmi egyházak vezetőit, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát is.
– Mindenképp értékes, hogy nem online, hanem személyes találkozás formájában sikerült eszmét cserélnünk, és mindkét fél kifejthette álláspontját. Viszont úgy fest, hogy az alaptételekben nincs elmozdulás, az álláspontok nem közeledtek. Mi átadtuk az írásos anyagainkat és jeleztem, hogy online formában folytathatjuk a diszkurzust – nyilatkozta lapunknak a találkozó után Dr. Tóth Mihály.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
