Nemzetközi együttműködés a Tisza védelmében │KISZó-háttér

Az összefogás a kétoldalú kapcsolatok helyreállását is elősegítheti.

Hosszú évek óta fennálló problémák megoldásával foglalkoztak a hulladékgazdálkodás és vízipari infrastruktúra magyar termékeinek bemutatását célzó rendezvényen. A konferencián az ukrán–magyar kapcsolatok normalizálásának elősegítése is előtérbe került.

Bujdosó Ivett (Makkosjánosi)

– Magyarország és Ukrajna kölcsönös egymástól való függősége mind a víz-, mind pedig a hulladékgazdálkodás területén megjelenik. Ez egyben olyan egymás mellett élést jelent, amelyben fontos, hogy erősítsük a jószomszédi viszonyokat. Magyarország érdeke egy stabil, fejlődő és békés Ukrajna, amely jogbiztonságot nyújt minden egyes állampolgárának nemzetiségtől, etnikumtól és anyanyelvtől függetlenül – fejtette ki Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár. – Továbbra is minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy normalizálódjanak az ukrán–magyar kapcsolatok, és végre egy közös sikertörténetről beszélhessünk.

A miniszteri biztos emellett beszélt a koronavírus-járvány világgazdaságra gyakorolt hatásairól, beszámolt az Ukrajnának nyújtott segélyekről, támogatásokról. Kiemelte, a magyar kormány kész az Ukrajna számára felajánlott, 50 millió eurós kötött segélyhitelt akár hulladékgazdálkodási projektekre is fordítani.

Kárpátalja vezetői a hulladékprobléma megoldásának szükségességére hívták fel a figyelmet.

– A szemétügy és a vízipari infrastruktúra kérdése prioritást élvez a megye életében. A két ország közötti történelmi és kulturális kapcsolat mellett a Tisza folyón keletkező hulladékprobléma is összeköt minket. Ennek megoldása mindannyiunk közös ügye, hiszen fontos megőriznünk környezetünk tisztaságát Kárpátalján. Az elmúlt két évben a hulladék- és a vízgazdálkodás olyan nehézséggé nőtte ki magát, amellyel foglalkoznunk kell – vélekedett Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. – Eddig az utak állapota volt az egyik legaggasztóbb téma, ám ez az ukrán állam hathatós támogatásával kezd megnyugtató mederbe terelődni.

Petrov elismerte, a hulladékprobléma megoldásához külső segítségre van szükség. Az együttműködés pozitív példájaként említette az öt éve működő Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást, amely hasznos infrastrukturális projektek megvalósításával foglalkozik.

Hasonló véleményének adott hangot Anatolij Poloszkov megyevezető.

– A közösségeinkre egyformán ható ökológia egyesít bennünket. Ezért nem lehet lokális megoldás a globális problémára. Együtt kell előrehaladnunk. Tisztában vagyunk azzal a hatalmas morális felelősséggel Magyarország felé, mely a vízszennyezettség tekintetében alakult ki. Hálával tartozunk magyarországi partnereinknek a probléma megoldásában nyújtott segítségükért. Sokat tettünk, de nem eleget – fejtette ki Kárpátalja kormányzója. Hozzátette, a nem megfelelő hulladékkezelésért a jogi felelősséget minden esetben az adott kistérség vezetői viselik.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa a probléma megszüntetésének segítésében érdekelt.

– Olyan megoldási módozatokat kell keresnünk, melyek többszörös hatékonysággal rendelkeznek.

Áttörési pontokat kell találnunk, amelyek dinamikusabbá teszik a kétoldalú kapcsolatokat, a kulcsfontosságú környezeti problémák megoldását, a vállalkozások aktivizálódását – jelentette ki Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul.

– Államok közötti együttműködésre van szükség, ugyanakkor a régiók és az önkormányzatok, illetve a vállalatok sem maradhatnak közömbösek a téma iránt.

Rezes Károly katasztrofálisnak minősítette a Tiszán kialakult szeméthelyzetet. A Beregszászi Járási Tanács vezetője szerint az összefogás megoldást jelenthet a problémára.

– Számos illegális szemétlerakóra bukkantunk a Tisza mentén. Ezt a helyzetet sürgősen kezelni kell. A kistérségeknek erre anyagi forrásuk nincs. A folyót tisztítás híján szinte teljesen benőtték a fák, a bokrok. A feltorlódott szemét végzetes károkat okoz – mondta Rezes Károly. – Nagy előrelépést jelentene a makkosjánosi szeméttároló megnyitása. A projekt jelenleg a közbeszerzés folyamatánál tart, így a legjobb forgatókönyv szerint is legalább két évre lenne szükség, mire elkészülne a hulladéktároló.

Rezes Károly lapunk kérdésére kifejtette, a Beregszászi járás területén két, túlterhelt legális szeméttelep működik.

Ennek következtében rengeteg az illegális hulladéklerakó. Remélem, hogy lesznek olyan konkrét lépések, amelyek ezekre a fájó kérdésekre megoldást tudnak nyújtani. Sajnálatosnak tartja, hogy a bürokrácia lassan őrlő malmai miatt késnek a hasznos projektek megvalósításával. Véleménye szerint a probléma megyei szintre emelése segítené az előremozdulást.

Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, fontos problémák ezek mindkét ország számára, mivel hulladékkezelésben és vízgazdálkodásban egymásra vagyunk utalva.

– A megjelent cégek a helyi önkormányzatoknak, vállalkozásoknak elméleti és gyakorlati megoldást tudnak ajánlani.

A magyarországi partnervállalatok ugyanis nemcsak a lakossági, hanem a vállalatoknál keletkezett hulladék kezelésével is foglalkoznak, ami sok esetben új nyersanyagként hasznosulhat.

Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója a Zero Waste projekt fontosságát hangsúlyozta, majd tájékoztatott a makkosjánosi hulladéktároló helyzetéről.

‒ A Zero Waste projektünk előrelépést jelentene Kárpátalja hulladékgazdálkodásában. Jelenleg tisztázatlan a szilárd hulladék begyűjtése és feldolgozása. A projekt a Makkosjánosiban található szemétlerakó megépítésére fókuszál, melynek eredményeképp beindulhatna egy hulladékválogató üzem – avatott be Szabóné Cap Andrea.

Mint megtudtuk, a 2018-ban nyert pályázatban igényelt közel hétmillió euró helyett az Európai Unió ötmillió eurós támogatást biztosított. Emiatt jelentős költségcsökkentésre van szükség.

– Úgy gondolom, most állunk a legközelebb a megoldáshoz. Három árajánlatot is kaptunk, jelenleg zajlik ezek átvizsgálása – fejtette ki a Tisza ETT igazgatója.