Oroszország agresszor és megszálló, a hadsereg a mindenünk, az ukránok száma 65 millió, a vállalkozóknak támogatást, az orvosoknak és tanároknak tiszteletet és pluszforrást, további reformokat – az Unian hírügynökség ezeket a téziseket gyűjtötte ki Volodimir Zelenszkij tegnapi éves beszédéből, mint a legfontosabb üzeneteket.
Az alkotmányban is rögzített gyakorlat, hogy az ország államfője minden év végéhez közeledve évértékelő beszédet tart a parlamentben, amiben elemzi a leköszönő esztendőt és vázolja a következő évi útirányt. Az eddigi elnöki beszédek sorában Leonyid Kucsmáé volt a legrövidebb, aki 1995-ben csupán 32 percet beszélt. A leghosszabb dumát pedig Petro Porosenko nyomta 2017-ben, amikor 1 óra 40 percig rabolta az időt. Zelenszkij a tavalyi évértékelőjéhez hasonlóan most is belefért az egy órába.
Most pedig nézzük a bevezetőben összegyűjtött téziseket kicsit bővebben. Az agresszornak minősített szomszédos országgal kapcsolatosan így fogalmazott: „Nyolc éve tart a háború Donbászon, nyolc éve, hogy Oroszország megszállta a Krímet.” Jelzésértékű, hogy tavaly még csak orosz agresszióról beszélt, idén pedig konkrétan Oroszországot nevezte agresszornak és megszállónak. Az sem véletlen, hogy 2020-as beszédében Donbászt érintve nyolcszor használta a béke kifejezést és csak kétszer a háborút, most ez az arány megfordult.
Donbász és Krím vonatkozásában az eredmények sorába sorolta a Krími Platform létrehozását. Kiemelte, a félsziget diplomáciai úton történő visszaszerzését célzó kezdeményezés mögé beálltak a G7-államok vezetői, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Franciaország, Németország és Törökország, valamint a NATO, az EBESZ és az Európa Tanács vezetése is. A kijevi alakuló ülésen 46 ország képviseltette magát. Az államfő méltatta Ukrajna barátait és legközelebbi partnereit, külön is kiemelve közülük az USA-t, az Európai Uniót, Nagy-Britanniát és Törökországot.
Egyébiránt a Krímről több szót ejtett az elnök, mint a kelet-ukrajnai háborús térségről. A jövő évi tervek között megemlítette a szomszédos országoktól elválasztó határkerítések megépítésének felgyorsítását is.
A hadsereget jellemezve így fogalmazott: „Mindenki támogat bennünket, de a saját hadseregünket leszámítva senki sem véd meg minket. Be kell látnunk, a hadseregünk nélkül nem tudjuk befejezni a háborút.” Egyúttal nagyszabású lakásprogramot hirdetett meg a katonaság körében. Az államfőt büszkeséggel tölti el, hogy jövőre minden korábbinál többet, 320 milliárd hrivnyát fognak fordítani a védelmi szektor finanszírozására. Emlékeztetett, 2018-ban ez az összeg még a 200 milliárdot sem érte el.
Amint arról már írtunk, Zelenszkij bejelentette: elnöki törvénytervezetet nyújtott be a parlamenthez a többes állampolgárságról. Ezzel szeretné egy tömbbe integrálni a világban szétszórtan élő ukránságot. Hangsúlyozta, a jogszabály célja állampolgársághoz juttatni azokat, akik például a tengerentúlon, Kanadában vagy az EU tagállamaiban élnek. A törvény elfogadása után 65 millió ukránról beszélhetünk majd, jelentette ki az elnök.
Arról azonban nem ejtett szót, hogy mi lesz azokkal az Ukrajna területén élő állampolgárokkal, akik rendelkeznek egy másik ország útlevelével is, vagy kérvényezni szeretnék azt.
Évértékelő beszédében egy digitális úton megtartandó népszámlálás fontosságáról is szólt, valamint megismételte korábbi tervét, miszerint az a célja, hogy hamarosan elektronikus úton is szavazhassanak az ukránok.
Zelenszkij minden korábbinál nagyobb támogatást ígért a vállalkozóknak, emlékeztetve, hogy az Elérhető hitelek állami program keretében már eddig is 70 milliárd hrivnya kölcsönhöz juttatták a cégeket, ami több ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá. Bejelentette azt is, jövőre megalkotják az Ukrán álom elnevezésű hitelprogramot, aminek a keretében kedvezményes, 5 százalékos kamattal lehet majd kölcsönhöz jutni ingatlanvásárlás, elektromos járműbeszerzés, tanulmányok folytatása vagy szakmai átképzés céljából. Azzal kapcsolatosan, hogy 2022-ben megemelik egyebek mellett a földhasználati adót, megjegyezte, a többletbevételt a gyermekek jövőjére kívánják fordítani, amolyan babakötvényszerűséget vizionált.
Nagyszabású energiamegőrző programot is meghirdetett Zelenszkij, állami pénzforrásokat utalhatnak ki a tömbházak, az iskolák, óvodák és kórházak hőszigetelésére. Az ígéreteknél maradva: az elkövetkező két évben 15 ezer kilométernyi új utat, 810 hidat és átkelőt, 10 új InterCity+ vonatot, 80 elektromos vonatot és 500 új hálókocsit ígért. Közölte, 16 régióban látnak hozzá új repülőtér építéséhez, Kárpátalját külön is megemlítette, hogy itt egy új nemzetközi reptér épül majd. Bejelentette egy új ukrajnai légitársaság létrehozásának a tervét, amely az EU tagállamaiba is indítana járatokat. 2025 a céldátum, UNA lesz a neve, legalább két tucatnyi darabot számláló flottával.
Volodimir Feszenko politológus az államfő 2021-es évértékelőjét elemezve a legfontosabb momentumként azt emelte ki, hogy ezúttal nem a politikumnak, sokkal inkább az átlagembernek üzent.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
