Ukrajna nyilvános bocsánatkérést követel Horvátországtól Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései miatt – közölte a kijevi külügyminisztérium.
A tárca honlapján arról tájékoztatott, hogy bekérették Horvátország kijevi nagykövetét, akivel közölték, hogy Milanovic kijelentései teljességgel elfogadhatatlanok Ukrajna számára. Kijev megjegyezte, hogy Milanovic szavai a 2014-es Majdan-tüntetésekről sértik azoknak az ukránoknak és külföldieknek az emlékét, akik életüket adták Ukrajna európai jövőjéért. Kijev mélységes csalódottságának adott hangot Horvátország elnökének Ukrajna NATO-tagságáról és az országnak az orosz agresszióval szemben nyújtott külföldi segítséggel kapcsolatos kijelentései miatt is. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a horvát vezető szavai „nem egyeztethetők össze az emberi értékekkel, és visszatetszők a horvát nép háborújának keserű tapasztalatát tekintve”. A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, és nem felelnek meg Horvátország következetes, Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató hivatalos álláspontjának, rontják a kétoldalú kapcsolatokat, valamint gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.
Zoran Milanovic horvát államfő kedden egyebek mellett kijelentette, hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, továbbá az orosz–ukrán válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához. Azt is mondta, hogy a 2014-es Majdan-tüntetések után Ukrajna most is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit, valamint arról is beszélt, hogy egy esetleges háború esetén Horvátország biztosan nem küld katonákat Ukrajnába.
Visszatérve az ukrán–orosz konfliktusra, a Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak azután, hogy az orosz nyugati és déli katonai körzetben harckészültségi ellenőrzés kezdődött. A Pentagonnak azt a bejelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok kész lenne újabb 8500 katonát küldeni Európába, a szóvivő azt mondta, hogy ez nincs hatással a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások menetére. Ismételten kifejezte reményét, hogy a héten megérkezik az Egyesült Államok és a NATO írásos válasza Moszkvának arra az igényére, hogy az észak-atlanti szövetség álljon le az új tagok felvételével, ne telepítsen csapásmérő eszközöket Oroszországgal határos területekre, és vonja ki a külföldi csapatokat és fegyverzeteket azokról a területekről, ahol ilyenek 1997-ben – vagyis az orosz-NATO együttműködési alapokmány aláírásakor – még nem voltak.
Készenlétbe helyezi erőit a NATO: hajókkal és repülőgépekkel erősíti keleti határát
Ma Párizsban munkaértekezletet tartanak a normandiai négyek képviselőinek megbízottjai. Kiszivárgott hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök szeretné rávenni Kijevet, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat a kelet-ukrajnai „népköztársaságok” vezetőivel Donbász sorsáról. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője jelezte, ez teljességgel elképzelhetetlen.
Hazarendelte Kijevből nem kulcsfontosságú diplomatáit Nagy-Britannia
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
