A Miniszteri Kabinet január 12-i ülésén ideiglenes jelleggel állami szabályozást vezetett be az alapvető élelmiszerek árára vonatkozóan. Döntésüket a 2021 elejétől tapasztalható emelkedő élelmiszerárakkal indokolják. E témában kérdeztük olvasóink véleményét a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán. Válaszadóink egyhangúlag úgy vélik, Ukrajnában nem működik az árszabályozás.
Bujdosó Ivett
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az olaj átlagára tavaly 48 százalékkal nőtt (+20 hrivnya). A csirkehús 27 százalékkal (+15 hrivnya), a hajdina 24 százalékkal (+9 hrivnya), a cukor 35 százalékkal (+7 hrivnya), a tésztafélék 18,4 százalékkal (+3,7 hrivnya) kerülnek többe. A vaj 12 százalékkal (+5,5 hrivnya), a tojás 11,5 százalékkal (+3 hrivnya), a búzaliszt 15,4 százalékkal (+2 hrivnya), a tejtermékek 9 százalékkal (+2,5 hrivnya) drágultak.
A kormány döntése értelmében a karantén idejére a maximális kereskedelmi árrés e termékek esetében nem haladhatja meg a nagykereskedelmi ár 10 százalékát.
2021 decemberében hasonló korlátozást vezettek be a rozsbúza kenyér és cipó esetében is. A kormány akkor azt ígérte, napi szinten szabályozza majd az árakat.
A bejegyzéshez hozzászóló M. László szerint az állami szektorban van létjogosultsága a határozatnak, ám a magánvállalkozók esetében nem reális ennek végrehajtása.
Kucik Katalin vállalkozó és családja élelmiszerüzleteket működtet. Lapunk megkeresésére elmondta, semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak az állami árszabályozásról.
– A döntés értelmében a felár egyes termékek esetében nem haladhatja meg a nagykereskedelmi ár 10 százalékát. Ez az alapvető élelmiszerekre – liszt, cukor, tojás, tejtermékek stb. – vonatkozik. Üzleteinkben mindig is arra törekedtünk, hogy az alapvető élelmiszerek megfizethető áron kerüljenek a vásárlók kosaraiba, így az említett termékekre eddig is maximum 10 százalékos felárat vetettünk ki – magyarázta Katalin.
Hozzátette, nincs kidolgozott mechanizmus az előírások kivitelezésére, illetve az sem túl szerencsés, hogy konkrét összeg megszabása helyett százalékos arányt határoztak meg.
– Ez bonyodalmakat szül, ugyanis a beszerzési ár állandóan változik, így a megszokott árszabás helyett nekünk is módosítanunk kell azokon. Emellett nem egyértelmű az ellenőrzés folyamata sem.
A könyvelőnk folyamatosan tájékozódik a változásokról, ám az utóbbi időben szinte követhetetlenek az újítások – fejtette ki a vállalkozó.
– Hasonló helyzetet teremtett a pénztárgép kötelező használatát előíró szabályozás körüli vita, ám arról sokan megfeledkeznek, hogy a jövedéki termékeket forgalmazóknak – függetlenül vállalkozásuk helyszínétől – már eddig is elengedhetetlen volt az eszköz megléte.
Kucik Katalin megjegyezte, rengeteg elvárás van az üzletvezetőkkel szemben, szakmai támogatást azonban ritkán biztosítanak.
Baksa Sándor és az öccse, Gyula a Pizza 360 olasz pizzériát üzemelteti Szernyén. A házhozszállítással működő vállalkozás árképzését szintén befolyásolja az állami árszabályozás.
– Pizzáink elkészítéséhez nagy többségében olasz alapanyagokat használunk. A kezdetekkor a kifejezetten erre a célra előállított pizzalisztet is Itáliából hozattuk, ám azóta a közeli malomból szerezzük be a minőségi alapanyagot. Az általunk használt tejtermékek és sajtok szintén olasz gyártmányok, ám sajnos így sem került el minket a drágulás – mondta el lapunknak Baksa Sándor. –
Másfél év alatt a 89 hrivnyás sonka ára 140 hrivnyára emelkedett. A chorizo szalámi csak januárban 46 hrivnyával lett drágább. Összességében minden termék 10-15 százalékkal kerül többe.
Mező Dianna, a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társaságának elnöke nem tapasztalta az állami árszabályozás pozitív hatását, sőt, véleménye szerint annak épp ellenkezője észlelhető.
– A bevásárlások során egyáltalán nem mutatkozott meg a számlán, hogy olcsóbbak lennének az alapvető élelmiszerek. A szabályozás végrehajtása úgy tűnik, döcögősen halad. Én az előírtak ellenkezőjét tapasztaltam, a környéken folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak – véli Dianna.
Legújabb KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.