A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) új üzleti szerkezetet hozott létre. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az egymással összefogó és együttműködő vállalkozók megmutassák mindazt az értéket, amit a kárpátaljai termelők és szolgáltatók előállítanak, képviselnek. A termékekben, a szolgáltatásokban és az emberi tulajdonságokban is a prémium szintet határozták meg alapként. E szigorú feltételek, illetve azok folyamatos betartása eredményezheti, hogy az első, önálló kárpátaljai márka sikere tartós lesz.Modernitás, egyediség, a hagyományok megújítása – ez a hármas egység jellemzi leginkább a Beregújfaluban élő Ács Éva munkásságát, aki az egyéni jegyeket magán viselő varrott és hímzett termékeivel hamar népszerűvé vált a minőségi áruk iránt fogékony vásárlók körében.
Eszenyi Gábor
– Amikor bő két évtizeddel ezelőtt nálunk is elkezdődött a műanyag nyílászárók térhódítása, a tempót látva, sokan arra gondoltak, hogy vége az asztalos, legalább szakmának is az épületasztalos. Biztosnak látszott, hogy az ágazatban dolgozóknál profilváltásra van szükség.
– Asztalosként akkor sem volt leállás, mert folyamatosan jöttek a megrendelők másfajta, kérésekkel. Átváltottunk kerti bútorokra, kocsibeállókra és sok hasonló famunkára. A legtöbb ember hamar rájön arra, hogy környezetét esztétikussá, harmonikussá legkönnyebben akképpen teheti, ha minőségi famunkával veszi körbe magát. Láthatjuk, mennyire visszaszorulóban vannak például a műanyag lambériák használata, vagy milyen anyagokat építenek be mostanság egy fedett terasz, tornác kialakításakor. Szinte csakis természeteseket: fát, követ…
Volt időszak, amikor tapasztaltunk egy kis megtorpanást, de valahogy mindig úgy alakult, hogy tovább tudtunk lépni. Én személy szerint szeretem a szakmához kapcsolódó új kihívásokat: akkoriban mindig újabb feladatokat kaptam, amelyeket a megrendelő igénye szerint meg kellett oldani. Nincs ez másként ma sem.
– Mennyire váltak be a szakma jövőjével kapcsolatos pesszimista jóslatok?
– Továbbra is van igény egyedi, méretekre tervezett gardróbszekrényekre, más bútorokra, köztük gyerekbútorokra. Egyre több szülő ismeri fel, hogy nem mindegy, milyen tárgyak veszik körül gyerekét a legszűkebb környezetében, a saját szobájában. Dolgozunk fából, bútorlapból, MDF-ből. A megrendelőinknek lehetőségük van választani, ahogy ma mondják, ár-érték arányban. Mi pedig igazodunk a vevő igényeihez.
– Egyedi tervezésű falidíszeket is készít. Mit takar ez az elnevezés? Mennyire számít ez újdonságnak nálunk?
– A falidíszek korszerű CNC-géppel készülnek. Faragott órák, házi áldások, állólámpák, házszámok, egyedi logók – a termékskála igencsak változatos. Természetesen eleget teszünk ezeknek a megrendeléseknek is. Emellett készülnek kis asztalok, székek, játéktárolók, mászókák… Szerencsére a szülők fantáziája igencsak gazdag. A közösségi oldalakra feltöltött fényképek szintén inspirálóan hatnak.
– Mint említettük, a műanyag nyílászárók megjelenésével átalakult a szakma. Mennyire vált be, hogy a fából készült külső nyílászárókba többkamrás üveget rakunk?
– A külső, többkamrás nyílászáróhoz hossztoldott rétegragasztott fára van szükség, aminek Kárpátalján még körülményes és drága a beszerzése. Ennek ellenére azoknak a kollégáknak, akik a szakma ezen részét választották, folyamatosan van munkájuk.
– Önnek mit jelent az, hogy tagja lehet a Kárpátaljai Márkacsaládnak? A tagok tudják segíteni egymást?
– Ez óriási megtiszteltetés számomra. Nagy öröm, hogy a tagok érdeklődnek a többiek tevékenységi köre iránt, ismerik és használják ezeket a minőségi termékeket, másoknak is jó szívvel ajánlják azokat, ily módon is segítve egymást. A saját példámnál maradva: egyedi megrendelésre családi címereket, melyeket megrajzolásában már többször segített Balog István.
– A továbbiakban miként képzeli el a brandépítés folyamatát?
– Számomra az igényes munka alapvető kritérium. Szeretnék még több kiváló termékkel megjelenni, és minden erőmmel azon vagyok, hogy minél több emberhez eljussanak a márkacsalád termékei. Bocskay István személyében van egy kiváló marketingesünk, aki egyben a mentorunk is. Neki köszönhetjük, hogy most már itt tartunk.
Korábbi írás a sorozatból: