Új igazgató vezeti szeptember elsejétől Beregszász négy tanintézményét. Ezt a posztot egy új rendelet szerint meg kell pályázni. Veres Péter, a 10. számú középiskola igazgatója újabb hat évig irányíthatja a tanintézményt.
– 1996-ban neveztek ki akkor még a Beregszászi 8. Számú Mikes Kelemen Középiskola élére. Közben a városi oktatási osztály helyettes vezetőjeként is tevékenykedtem, de öt év elteltével újra az iskola élére állhattam. Aztán, 2011-ben ismét változás történt, iskolánkat összevonták a 2. számú orosz tannyelvű tanintézettel, s azóta 10. számú középiskolaként működünk.
– Amikor megtörtént az összevonás, hány gyerek járt az iskolába, és most mi a helyzet?
– 2011-ben huszonegy − ebből tizenegy magyar és tíz orosz − osztály volt. Jelenleg mindössze három orosz osztály (4B, 6B, 8B) maradt, mivel az új oktatási rendszer szerint osztályt minimum 25 gyerekkel nyithatunk. Így az intézmény sajnos nem a legjobb idejét éli, első osztályt sem tudtunk indítani. Jelenleg 152 tanulónk van, velük 27 pedagógus foglalkozik.
– Iskolájuk rendszeresen otthont ad különböző sporteseményeknek. Nemrégiben két ilyenre is sor került.
– Immár hagyományosan sportnapot szerveztünk a gyerekeknek. Szerencsére jó idő volt, két helyszínen, a tornateremben és a futballpályán is zajlottak a vetélkedők, a futball- és kosárlabda-mérkőzések a kicsik és a nagyok számára. A nap végén a gyerekek pólókat kaptak, „édes asztalt”, terítettünk nekik, mindenki nagyon jól érezte magát. És immár évek óta az asztalitenisz – bajnokságnak is a mi iskolánk ad otthont, ami szintén jó fényt vet ránk.
– A mai gyerekek szinte eltunyulnak a számítógép előtt. Úgy vélik, ezekkel a sportrendezvényekkel kicsit „felrázzák” őket?
– A gyerekek az én meglátásom szerint is számítógép- és okostelefon-függők. Gyakorlatilag minden idejüket ezzel töltik, nem mozognak eleget, s ha a négy fal között vannak, akkor sem könyvet olvasnak. Ezért tartjuk fontosnak megrendezni az ilyen sportnapokat. Mi, tanárok is együtt mozgunk a gyerekekkel, tehát egyfajta közösségépítő szerepe is van, akár összekovácsolódásnak is nevezhetném.
– Kicsit más vizekre evezve. A fentebbi beszélgetésből kiderült, sok időt tölt a munkával. Hogy tud kikapcsolódni? Van hobbija?
– Igen, van! A telkemen pihenem ki magam a szőlőtőkéim és a gyümölcsfáim ápolásával, gondozásával. Az általam termesztett finomságok biogyümölcsök, nem permetezem őket. Emellett nagyon szeretek horgászni, több alkalommal is összejövünk a barátokkal, és a kedvenc helyünkön, a Kisvárda közelében lévő veresmarti tóban horgászunk. Sajnos csak két pontyot szabad elhozni, de abból is isteni ételt készítek. Nagyon szeretek sütni-főzni, főleg kint a természetben, a telkünkön. Oda szoktam meghívni a barátokat, és természetesen a családdal is ott pihenünk.
– Ha már a családnál tartunk. Úgy tudom, már nagypapa.
– Bizony! Kisunokánk, Aliz egyéves és kéthónapos angyalka, a szemünk fénye. Együtt lakunk, így teljes mértékben kivehetem a részem a pesztrálásból. Imádjuk őt, fényt hoz a családba.
– Hogy telt a nyaruk?
– Teljes erővel készültem előbb a pályázatra, majd pedig az új tanévre. Közben természetesen hagytunk időt a kikapcsolódásra is, de a fő célom, az iskola fellendítése. Most újra tanítok, biológia-kémia szakos tanár vagyok, a gyerekeknek egészségvédelem-órákat tartok mind az orosz, mind a magyar osztályokban.
Hegedűs Csilla
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
