Ukrajnában ötvenezer világtalan él, évente háromezren válnak rokkanttá ebből kifolyólag. Világszerte évi egymillióval nő a vakok száma és körülbelül 2,5 milliárd embernek van látásproblémája. A látássérültek és a fehér bot nemzetközi napján, melyet októberben méltatnak, a szakemberek igyekeznek felkelteni a közvélemény figyelmét az érintettek sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.
– A látó ember számára az ingerek 90 százaléka vizuális. Hogy van ez a vakoknál? – kérdeztük Oleg Morozt, a megyei klinikai kórház oftalmológiai osztályának vezetőjét, az oftalmológusok megyei szövetségének elnökét.
– A látóknak sokkal kevésbé van szükségük a többi érzékszervre, kevésbé támaszkodnak rájuk, ám ez azt is jelenti, hogy a többi érzékük kevésbé kifinomult. Azok számára, akik nem látnak, megnő a jelentősége a hallásnak és a tapintásnak, így ezek náluk jóval fejlettebbé válnak.
– Napjainkban milyen eszközök állnak a gyengén látók, a vakok rendelkezésére?
– Már létezik olyan okos fehér bot, amely a betáplált fotók alapján felismeri a közeledő ismerős arcokat, ráadásul az érkező térbeli helyzetéről is tájékoztatja a gazdáját. Egyéb okos technikai eszközök kifejlesztése is folyamatban van a vakok megsegítésére.
Ilyen például a Vaknavi – a Google térkép „vaktérkép” változata annak érdekében, hogy útvonalat is tervezhessen az, aki nem lát.
Több mint egy éve létezik a Lapról hangra alkalmazás, amiben önkéntesek olvassák fel a sajtótermékek híreit. Ez fontos eszköz lehet a vakok tájékozottsága és hírfogyasztása szempontjából. Külföldön már használják az amerikai eSight szemüveget, amely a gyengén látók számára biztosítja a tárgyak nagymértékű felnagyítását. Ám az ára miatt nálunk egyelőre sajnos kevesen engedhetik meg maguknak az ilyen korszerű segítőket.
– Kárpátalján milyen panaszokkal keresik fel leggyakrabban a szemészeket?
– Míg külföldön a látásromlás egyik vezető oka az úgynevezett szemfenéki meszesedés, ami időskorban fordul elő, nálunk első helyen a zöld hályog, másodikon a retinaleválás és a szemidegek rendellenességei, harmadikon a sérülések közben keletkezett problémák állnak.
Évente átlagosan 321 ezer ember keres fel bennünket. Közel négyezren műtéti beavatkozásra szorulnak.
A szakember szerint elsősorban a technológiai eszközök túlzott elterjedése és használata áll szemünk fénye gyengülésének a hátterében: a mobiltelefon, a táblagép, a számítógép, a notebook stb. a ludas. A civilizáció fejlődéséért meg kell fizetnünk, ez esetben a látásunkkal. Negyvenéves kor felett a szembetegségek, a látásromlás és a vakság előfordulásának esélye minden egyes eltelt évtizeddel megháromszorozódik.
Szintén negyvenéves kor körül kezd kialakulni az úgynevezett presbyopia, e folyamat során a szem fokozatosan elveszíti természetes alkalmazkodóképességét.
Ennek legfőbb jele, hogy az apró betűk összefolynak, elmosódnak és a könyvet, újságot egyre távolabb kell tartanunk ahhoz, hogy el tudjuk olvasni.
– Pedig egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk szemünk védelmében – fejti ki a szakember. – Először is, rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálaton, hogy a lappangó betegségekre időben fény derüljön. Számítógépes munka során fontos a szünetek beiktatása, a kialakuló szemszárazság leküzdése. Figyeljünk az egészséges táplálkozásra is. A káros UV-sugarak kiiktatása érdekében viseljünk megfelelő napszemüveget, UV-szűrős gyógyszemüveget, kontaktlencsét.
Magyar Tímea
