Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának Varsóban, ahol ukrán partnerével, Pavlo Klimkinnel tárgyalt egy biztonságpolitikai fórum helyszínén. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet. Klimkin ugyanitt bejelentette, hogy az ukrán külügyminisztériumban is létrehoznak egy – mint fogalmazott – a magyar biztoséhoz hasonló, de azzal nem teljesen megegyező posztot a határokon átnyúló együttműködésre. Vajon a varsói találkozóval enyhülhet-e a Kijev és Budapest közötti ellentét? – kérdezte a KISZó Mihajlo Selemba, politológust.
– Az újabb párbeszéd után milyen irányt vehet az ukrán–magyar viszony?
– A korábbi jónak mondható viszony és a bizalom visszaállításához még rengeteg lépésre van szükség mindkét fél részéről. Ugyanakkor egyértelműen vannak pozitívumai az újabb egyeztetésnek. Talán a legfontosabb az, hogy a két külügyminiszter rövid időn belül már másodszor találkozott, ugyanis fontos, hogy a felmerülő vitás kérdéseket és problémákat, amik az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, a legmagasabb szinten beszéljék meg. Szintén pozitívum, hogy mindkét oldal hajlandó kompromisszumokra, gondolok elsősorban arra, hogy a magyar kormány a jövő héten a hivatalos közlönyben közzéteszi a Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi tisztség új, megváltoztatott elnevezését. A pozitívumok közé sorolnám a határokon átnyúló együttműködésért felelős ukrajnai biztos kinevezését is.
– Kijev milyen szerepkört szán az ukrajnai biztosnak?
– Ezt már rég meg kellett volna lépnie Kijevnek annak érdekében, hogy javítsa és magasabb szintre emelje a határokon átnyúló együttműködést. Nemcsak Magyarországgal, hanem Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal is szorosabbra kell fűzni a gazdasági és kereskedelmi együttműködést. Nekem úgy tűnik, Klimkin kezd belefáradni abba, hogy, úgymond, állandóan Kárpátalja problémáinak megoldásával kell foglalkoznia. Miközben ott van neki a Krím-félsziget és a Donec-medence kérdése, az Ukrajna európai uniós, illetve a NATO felé történő integrációs törekvései.
– Az elmúlt két találkozón kevés szó esett az oktatási törvény hetedik cikkelyéről, és az első olvasatban elfogadott nyelvtörvényről. A kisebbségvédelmi egyezmény megkötése megoldást jelenthet ezekre a problémákra?
– Ez attól függ, mit tartalmaz majd a szóban forgó egyezmény. Számos olyan nemzetközi egyezményt és szerződést is aláírt Ukrajna mely a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szól. Úgy tűnik, Kijev megpróbálja elterelni a figyelmet a nyelvi és oktatási kérdésről. Ugyanakkor Budapest ezt nem fogja annyiban hagyni, és ameddig ez nem oldódik meg, nem várható jelentős javulás a két ország viszonyában.
– Klimkin szerint meg kell védeni a külföldön élő ukránok érdekeit. Ez akár azt is jelentheti, hogy például Magyarországon veszélyben vannak az ukránok?
– Nem hinném, hogy Magyarországon bármelyik nemzeti kisebbséget veszély fenyegetné. Az ukrán külügyminiszter gyakran mond olyat, amiket egy-két héten belül pontosít, vagy teljesen másképp tálal. Klimkin nem mindig fogalmaz egyértelműen. Sajnálatosan az ilyen félreértésekből adódik a legtöbb konfliktus. Nem kizárt, hogy az Oroszországban élő ukránokra gondolt, bár az ő esetükben sem beszélhetünk veszélyről, hisz Kárpátaljáról is több ezren dolgoznak Oroszországban.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
