Az ukránok több mint fele – 53,3 százaléka – szerint az ország politikai vezetésének nem szabad engedményeket tennie Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ezért, hogy helyreálljon a béke a Donec-medencében – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végzett, és amelynek eredményét sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra.
A felmérésben részt vevők 13,8 százaléka helyezkedett a fentebbivel ellentétes álláspontra, míg 32,9 százalékuk nem tudott, vagy nem kívánt erre választ adni.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban kitől függ a béke megteremtése Kelet-Ukrajnában, a megkérdezettek 46 százaléka válaszolta azt, hogy személyesen Petro Porosenko ukrán elnöktől, 43 százalékuk szerint viszont Vlagyimir Putyintól.
30,4 százalék véli úgy, hogy ez az ukrán vezetéstől függ, míg 16,5 százalék szerint Oroszország vezetésétől.
A megkérdezettek 10,4 százaléka úgy gondolja, hogy a béke helyreállítása a Donec-medencében az önkényesen kikiáltott szakadár „népköztársaságok” vezetésén múlik. A megkérdezettek 10,3 százalékának meggyőződése szerint ez a háborúban érdekelt politikusok érdekei alapján dől el, 7,6 százalékuk meg van győződve arról, hogy a megoldás a Nyugattól függ. 5,2 százalék úgy ítéli meg, hogy az ukránok egységén múlik, míg 4,6 százalék szerint az ukrán hadsereg hatékonyságán, illetve 3,9 százalék szerint az ukrán civil társadalmon.
Ezzel együtt a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a béke érdekében Ukrajnának területe vagy függetlensége egy részét fel kellene áldoznia. Mindössze a résztvevők 17 százaléka támogatna ilyenfajta kompromisszumot.
A résztvevők 56,6 százaléka úgy látja, Oroszország nem érdekelt abban, hogy béke legyen a Donec-medencében. Ezzel ellentétes véleményre csak 13,1 százalékuk helyezkedett.
Arra a kérdésre, milyen forrásokban bíznak a Donec-medencei helyzetjelentésekre vonatkozóan, csak 13,7 százalék jelölte meg az ukrán állami és 10,4 százalék az ukrán kereskedelmi médiát.
Ugyanakkor 26,8 százalékuk hiteles információs forrásnak tartja a Donec-medencében tevékenykedő önkénteseket, 22,7 százalékuk az ukrán fegyveres erők szóvivőit, 19,3 százalékuk pedig a front menti területek lakóit.
Úgyszintén hiteles forrásnak tekinti a megkérdezettek 8,1 százaléka az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ megfigyelőinek jelentéseit, közleményeit.
Az orosz médiát viszont csupán a felmérés résztvevőinek 1,3 százaléka minősítette hiteles forrásnak, a donecki és luhanszki szakadár vezetés képviselőit pedig mindössze 1,1 százalékuk.
Anton Hruseckij, a felmérést lebonyolító intézet helyettes vezetője az eredményeket értékelve kiemelte: érzékelhető egy bizonyos tendencia, amely afelé mutat, hogy az ukrán társadalom a Donec-medencei konfliktus rendezéséért a felelősséget egyre nagyobb arányban helyezi az ukrán vezetésre, mint az oroszra.
A felmérés során az intézet munkatársai 2026 személyt kérdeztek meg az ország valamennyi régiójában a megszállt területek kivételével.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
