Tíz pontban foglalta össze Magyarország új köztársasági elnöke országa álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Bár ma süt a nap, és nekünk, magyaroknak, sok okunk van az örömre, büszkeségre és az ünneplésre, egy sötét felleg árnyékot vet az életünkre: a háború. Ezek Novák Katalin szavai, amit Magyarország új köztársasági elnöke a beiktató ceremónián, a budapesti Kossuth téren mondott el. Beszédében kiemelt helyet foglalt el az ukrajnai háború eseménysora, az alábbiakban beszédének ezen részéből idézünk.
Ez most nem a videójátékok virtuális valósága, nem is háborús film. Ez az a véres valóság, amit a nagyszüleink a második világháborúban személyesen megtapasztaltak, mi viszont már csak a történeteiken keresztül ismerhetünk. A háború eddig legtöbbünk számára nem igazi veszély, vészjósló valóság, hanem a múltunkhoz vagy egy távoli országokhoz tartozó, elkerülhető és éberségre intő fenyegetés volt, még akkor is, ha a délszláv háború tíz évig itt zajlott a szomszédunkban. Most, Ukrajnában, valódi a sebesült katonák és civilek vére, valódi a családok szétszakítottsága, az addigi életüket siratók könnye, valódi a gyerekek sírása, a tankok dübörgése és a fegyverek ropogása. Valódi a megrendülés, valódi a félelem.
Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar–ukrán határ mentén dobog
Ukrajna megtámadása, az első döbbenetet követően, egyszerre követelt azonnali és ugyanakkor jól átgondolt, hosszú távon érvényes válaszokat – tőlünk is. Február 25-én, ahogy az első menekültek megérkeztek Magyarországra, mérlegelés nélkül siettünk a segítségükre. Egyszerre mozdult meg Bereg, Szabolcs és Szatmár, a polgármesterek, az egyházak és a segélyszervezetek, a kormány és az ország polgárai. Azóta hétszázezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, több százmillió forint adományt gyűjtöttünk össze mi együtt. Ellátást biztosítunk a sebesülteknek, élelmiszert küldünk az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget kínálunk a hozzánk érkező gyerekeknek, fedelet, ételt és munkát a családoknak, jó szót és lelki támaszt a csüggedőknek. Magyarország emberségből jelesre vizsgázott! Az önzetlen segítségnyújtás mellett tudnunk kell azt is, mi a válaszunk erre a háborúra, s mi nemzetünk múltjából, jelenéből és remélt jövőjéből fakadó érdeke.
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Tíz pontba szedve így néz ki Magyarországról a háború:
1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden
törekvésre!
3. Mi, magyarok, békét akarunk, itt Magyarországon és a szomszédos
országokban. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!
4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás
iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják.
Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését!
5. Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán
állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt
kötelezettségeinknek eleget teszünk, amikor pedig van jogunk egy
döntésre nemet mondani és magyar érdek úgy kívánja, ott nemet is
mondunk.
6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények
között nem vagyunk hajlandóak lemondani! Honvédelmi erőnket
folyamatosan fejlesztjük.
7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk
szövetségeseink áldozathozatalát. Nem egyezünk bele azonban olyan
döntésekbe, melyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől,
mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak.
9. Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a
béketárgyalások folytatása érdekében.
10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, ragaszkodunk most és a háború után is.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
