A vihar témája nagyon sok zeneszerzőt megihletett, s műveiket számba venni nyár elején különösen aktuális. Nemhiába, a hangszerek „orgiáját” valósíthatják meg a komponisták, a forték pedig a romantikus közönségnek szerez szép perceket. Talán a legismertebbel, Vivaldi A négy évszak című művével kezdem a felsorolást. Igazi sláger a négy hegedűversenyt magába foglaló darab, ami azért is különleges, mert az opushoz egy szonett is társul.
A költemény szerzője ismeretlen, de lehet, hogy maga Vivaldi látott neki a rímfaragáshoz. A Nyár presto tételéhez e sorok illenek:
Fenséges félelem, amit a nyár ád:
vadul villámlik, az ég szinte robban,
lefejezi a délceg búza szárát. (Rónai Mihály András fordítása)
A hangszerek híven teljesítik a költő szándékát, nagy futamok, virtuóz szólók váltják egymást, s a hallgató maga elé képzelheti a nyár haragosabb felét. Egy másik művében, az Esz-dúr hegedűversenyében is a förgeteg szólal meg, nem véletlen, hogy a mű a „Tengeri vihar” alcímet kapta. Shakespeare utolsó műve, A vihar külön kihívást jelent a zeneszerzőknek. Matthew Locke, a XVII. században élt angol komponista is felfedezte magának honfitársa vígjátékát, s kísérőzenét komponált a darabhoz, az ugyancsak angol Purcellt a téma dalok megírására inspirálta. Csajkovszkij Viharjában (Op.18), amit 1873-ban fejezett be az orosz mester, érzékletesen ábrázolja a háborgó tengert. Beethoven a népszerű VI. Pasztorál szimfóniájának negyedik tételét szenteli az ítéletidőnek. Igazi programzenét alkot: a vihar érkezésétől a szivárvány megjelenéséig álmodja meg az égiháborút.
Az operaszerzők is felfedezték a műfajt. Három népszerű dalművet említek. Rossini A sevillai borbély című operájának zenekari közjátékában, az úgynevezett Vihar-zene a második felvonás izgalmas része, s egy-egy motívuma már a nyitányban is elhangzik. Ezt követi egy lelki vihar, amikor Almaviva gróf lép be az erkélyajtón szerelméhez, aki – egy félreértés nyomán – szélhámosnak titulálja. Természetesen, mikor tisztázódnak a gondok, a vihar is lecsendesedik. Jóllehet Rossininek nem volt viharos élete, Tell Vilmos című opusának nyitányában is felcsendül a vad zivatar, mely előrevetíti, hogy a nemzeti hős a Luzerni-tavon kitört égzengés közepette szökik meg a zsarnok börtönéből. Verdi Otellójának rögtön az elején csöppen be a néző a viharba, mikor reményvesztett tengerészek küzdenek az elemekkel. A kórus az operairodalom egyik legszebb énekkari alkotása.
Egy magyar darabra is felhívom a figyelmet. A komáromi születésű Schmidthauer Lajos 1933-ban vetette papírra Vihar a Balatonon című orgonafantáziáját. Aki átélt már égzengést a magyar tengeren, annak igazi élmény a rövid mű, amit virtuóz művészek általában ráadásdarabként tűznek műsorukra.
Csermák Zoltán
