Nyári programok a beregszászi színházban │ KISZó-háttér

Sin Edina: „Próbálunk visszarendeződni a korábbi állapotok közé”

Az orosz–ukrán háború kitörése miatt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház is arra kényszerült, hogy ideiglenesen, legalábbis az első 3 hétben felfüggessze működését, a fellépések, az előadások sorozatát. Most, négy hónap elteltével viszont úgy néz ki, lassan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, s a beregszászi színházba az új feltételekhez igazodva újra „életet leheltek”. Hogy mégis miről van szó, arról Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója tájékoztatott.

Hegedűs Csilla

– Az első néhány hét valóban a kezdeti sokk hatása alatt telt a beregszászi színház számára is, minden addigi tervünket keresztülhúzta az orosz–ukrán háború, hiszen egészen más került előtérbe. Nyilvánvalóan nem a kultúrával foglalkoztak az emberek, hanem az életüket próbálták a megszokott meder helyett egy felfokozott idegállapotban, nehézségek között egybentartani. Mi is megértettük, hogy a kulturális szféra szereplői számára sem a művészet az elsődleges, hanem például a fővárosi színházból felénk érkező segítségkérés, miszerint fogadjuk be őket a kijevi ostrom ideje alatt. Így több mint negyven színházi menekültet helyeztünk el teátrumunk főépületében és vendéglakásaiban. Ők az elmúlt évtizedekben szakmai partnereink voltak, a színházaink között együttműködésre is volt példa, már csak ezért természetes volt számunkra, hogy segítünk – jegyezte meg Edina.

Kezdetben a menekültek befogadásának, elszállásolásának, étkeztetésének a megszervezése jelentette az elsődleges feladatot. Aztán, ahogyan telt-múlt az idő, egyre inkább azon próbálkoztak, hogy valamilyen úton-módon egy kis színt vigyenek az emberek életébe. Hiszen bármilyen nagy is a szomorúság, a tragédia körülöttünk, soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy a művészetnek, így a színháznak is lehet üdítő, az életet szebbé tevő szerepe. Ezért gondolták úgy, hogy változatos programokat szerveznek a színház épületében, amely egyébként már mindössze négy menekültnek ad szállást.

– Próbálunk visszarendeződni a korábbi állapotok közé. Arra a döntésre jutottunk, hogy a nyarat olyan programoknak szenteljük, melyek révén a közönségünkkel való kapcsolatot tudjuk erősíteni.

– Mire gondoltak?

– Első körben bemutatjuk a színház működését. A „túrát” a Fedák Sári művészkávézónkból indítjuk, múzeumpedagógiai eszközöket és módszereket alkalmazva mutatjuk be színházunk történetét, sőt, nemcsak a mi teátrumunk harminc évét, hanem a kárpátaljai magyar színjátszás egészét is. A körutak színészek kíséretében zajlanak, a színházi viselkedés alapvető szabályaira helyezzük a hangsúlyt, főként ha gyerekcsoportról van szó. Felmegyünk a nagyszínpadra, az érdeklődők kipróbálhatják magukat egy-egy érdekes feladatban, bekapcsoljuk a fényeket, a résztvevők egy kis időre színészekké válhatnak. Megtekinthetik a kosztümtárat, hogy mégis hányféle jelmez szükséges egy előadáshoz, mennyi munka van azzal, hogy ezek megfelelő minőségben megmaradjanak. Korábban megvarrattuk Fedák Sári azon jelmezeit, melyeket a leghíresebb előadásaiban viselt, ezeket is fel lehet próbálni, fotózkodni lehet benne. A beregszászi színház történetét felölelő plakátokat helyeztünk ki a dísztermünkben. A túrát a színházunk előtti Fedák Sári-szobornál egy közös fotóval zárjuk.

– Eddig kik látogatták ezt a nagyszerű programsorozatot?

– Leginkább a nyári, ifjúsági, hittan-, iskolai táborok részvevőinek ajánljuk ezeket a csoportos programokat. Emellett, szintén a gyerekekre gondolva, a Kiskondás című interaktív mesét szeretnénk a Pro Cultura Subcarpathicával közösen körútra vinni azokba az óvodákba, amelyek újraindították működésüket a háború kitörése óta. A legkisebbeknek, a 3-6 éves gyerekeknek ajánljuk ezt a mesét, amely Gál Natália színművész vezetésével és ötlete alapján jött létre a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság felkérésére. Gondoljunk csak bele, a mi gyerekeinknek is nagyon sok furcsa, váratlan élethelyzettel kellett szembenézniük az elmúlt hónapok során. Ezek feldolgozásában is segítségükre lehet egy-egy színházi előadás.

Edina elmondta, a filmklubestéiket is fel kívánják újítani. Olyan filmeket szeretnének bemutatni, amelyek róluk szólnak: vagy a témáját tekintve, vagy pedig olyan színészek, alkotók közreműködésével készültek, akik a beregszászi színházhoz köthetők. Így az Ismeretlen Kárpátalja című dokumentumfilm első és második részét vetítenék le, ami után magukkal az alkotókkal lehet majd találkozni. Ezek az alkalmak július második felétől várhatóak.

– Mik a jövőbeni terveik?

– Matl Péter szobrászművész felajánlásának köszönhetően egy fából készült beltéri szoborral gazdagodik teátrumunk.  A színházban szállást kapó kijevi színészek ukrán nyelven, a mieink pedig magyarul fogják előadni József Attila verseit a szoboravató ünnepségen.

Készülünk a MiNő című darabbal, ezzel szeretnénk megnyitni az őszi színházi évadunkat. A produkciót ugyancsak a Fedák Sári művészkávézóban, a pódiumszínpadunkon láthat majd a nagyérdemű. Színészeink nagyon várják, hogy az itthoni közönséggel is rendszeresen találkozhassanak. Emellett vannak külföldi fesztiválmeghívásaink, igyekszünk kijutni ezekre az eseményekre is, ugyanis fontos, hogy részt vegyünk a nevesebb, nívósabb szakmai találkozókon. Épp a napokban tértünk haza a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiváljáról, ahol a Forráspont című előadásunk Kisvárda Város Polgármesterének Díját érdemelte ki.