Drága mentőöv: nem lesz olcsóbb az ukrán rendszám

A hangzatos ígéretek ellenére az elmúlt héten gyakorlatilag változtatás nélkül fogadta el az ukrán parlament második olvasatban a külföldi rendszámú gépkocsik kedvezményes regisztrációjáról szóló törvénymódosítást. Jelen állás szerint továbbra sem lesz olcsóbb a használtautó behozatal Ukrajnában. Nem ígér jót az sem, hogy az ukrán parlament horrorbírságok kiszabását helyezte kilátásba a tranzitszabályok megsértéséért.

Csak hogy értsük, mekkora problémáról van szó: az Ukrán Állami Fiskális Szolgálat sajtóközleménye szerint csupán az idén november 1-ig összesen 226 ezer külföldi rendszámú használtautót hoztak be az országba, magán vagy üzleti céllal. Tranzitként vagy ideiglenesen behozott járművekről van szó. A külföldön bejegyzett autók száma évről évre nő, különböző becslések 1 és 2 millió közé teszik a külföldi rendszámú autók számát az országban.

Nagyobbrészt 10-20 éves, több százezer kilométert futott, 2-3 ezer euró értékű kocsikról van szó, amelyeket azért nem regisztráltak, és nem tették fel az ukrán rendszámot tulajdonosaik, mert gyakorlatilag a jármű vételárának megfelelő összeget kellett volna befizetniük az államnak különböző adó, vám és járulék formájában.

Ezzel az idegenben vásárolt autó ugyanannyiba került, mint az ukrán használtautó-piacon, így inkább a különböző kiskapukat kihasználva külföldi rendszámmal közlekednek az érintettek. A probléma évek óta ismert, ám az ukrán kormány sokáig úgy kerülgette a témát, mint macska a forró kását, míg az autótulajdonosok szűkülő lehetőségeik – kedvezményeket nem, de bírságokat és szigorításokat bevezettek – miatt egyre gyakrabban mentek utcára, zártak le utakat és határátkelőket.

Legutóbb a múlt héten blokkolták két napon át a kormányzati negyedet a külföldi rendszámú autók tulajdonosai. Ismételten azt követelték, foglalkozzanak érdemben a problémáikkal, hisz eddig csak látszatintézkedések, vagy még azok sem történtek. Nem mellékesen a parlament szakbizottsága és a külföldi rendszámú autótulajdonosokat tömörítő szervezetek vezetői folyamatosan egyeztettek a kidolgozás alatt álló törvényről. Ám ezek a találkozók többnyire vakvágányra futottak, ugyanis

a külföldi rendszámú autótulajdonosok 500 euróban maximalizálták azt az összeget, amit még hajlandóak lennének kifizetni az államnak, míg a kormány ennek a tripláját szeretné beszedni tőlük.

Utóbbit jól tükrözte az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás is, amit július végén a nyári szünet előtt sietve szavazott meg a parlament. A Ráda előtt tiltakozók azzal riogattak, hogy mindaddig a parlament környékén maradnak, ameddig a törvényhozás nem lép valamit az érdekükben. A jobbhorog után a KO-t érő ütést is bevitte a parlament a külföldi autók tulajdonosainak, ugyanis ezzel egy időben első olvasatban jóváhagyták az Ukrán Vámkódex módosításáról szóló tervezetet, amely horrorbírságok kiszabását helyezte kilátásba a tranzitszabályok megsértéséért.

Gyakorlatilag ezzel akarják rákényszeríteni az embereket, hogy külföldi rendszámaikat cseréljék ukránra.

A tiltakozások ellenére múlt pénteken a parlament második olvasatban gyakorlatilag változtatás nélkül fogadta el a két – 8487. és a 8488. számú – törvényjavaslatot. Nem nyúltak hozzá az első olvasatban benyújtott képlethez, amivel, a vámügyi jövedéki adót számítják ki.

A végösszeg három tényezőtől – a motor típusától, a hengerűrtartalomtól és a jármű életkorától függ.

Ami a korábbiakhoz képest változás, hogy a benzineseknél 3000 köbcenti alatt 50 euró az alapkoefficiens, 3000 felett 100 euró, a dízeles kocsiknál ez 75 és 150 euró. Ezt meg kell szorozni a köbcenti-mutatóval (ezer egységenként kell számolni), majd pedig a jármű éveivel. Így aztán mondjuk egy 5 éves, kétliteres benzines motorral szerelt kocsi vámadója 400 euró, míg egy 4 literes, 18 éves dízelautóé 9000 euró. Azon is módosítottak, hogy a 15 évesnél idősebb autóknál „csak” 15-szörös szorzóval kell számolni.

Mindössze annyi kedvezményt kaptak a tulajdonosok, hogy a hatályba lépésétől számított 90 napon belül a külföldi rendszámú autót 0,5-szeres szorzóval, 50 százalékkal olcsóbban tudják legalizálni.

Ugyanakkor a jövedéki adó megfizetésével még nem kapunk ukrán rendszámot, a regisztrációhoz be kell fizetni 20 százalék áfát (általános forgalmi adó), 10 százalék behozatali vámot, és 3-5 százalékos nyugdíjjárulékot, ami a vételár 30 százalékát jelenti. Ilyen feltételek mellett nemigen beszélhetünk kedvezményes regisztrációról.

Mindeközben ne feledkezzünk meg a másik módosításról sem, már ami a büntetési tételeket illeti, mert ezt is változtatás nélkül szavazta meg a parlament.

A jogszabály érvénybe lépésétől 6 hónapot biztosítana arra, hogy akik már rendelkeznek ilyen autóval, legalizálhassák azt. Ha ezt nem teszik, horrorbírságokkal sújtják a szabálysértőket.

Jelenleg a tranzitszabályok megsértéséért kiszabható maximális pénzbírság 8500 hrivnya, ennyit kellett fizetni, ha valaki mondjuk 10 nappal túllépi a megszabott tranzitálási időt. Az új szabályozás értelmében 10-20 nap túllépésért maradna 8500 hrivnya, viszont 20-30 napért 85 ezer,

a 30 napot meghaladó mulasztás esetén 170 ezer hrivnya lenne a pénzbírság.

A külföldi rendszámú autó jogosulatlan használata 8500 hrivnya bírsággal járna, ami azt jelenti, hogy a járművet csak a tulajdonos vezetheti. Ha egy éven belül másodszor fordul elő hasonló eset, a pénzbírság összege 17 ezer hrivnya. Emellett az illetőt egy évre megfoszthatják jogosítványától, valamint az autót is lefoglalhatják. Mindennek tetejébe a rendőröket is „ráuszítják” a külföldi rendszámú autósokra. A járőrszolgálat dolgozói felhatalmazást kapnának arra, hogy megállítsák és ellenőrizzék a külföldi rendszámú autók vezetőit, hogy az általuk vezetett járművet jogosan és törvényesen használják-e. Egy egységes adatbázist is létrehoznak, amelyhez a vámszolgálat, a határőrség és a rendőrség egyaránt hozzáfér majd.

Az egyik külföldi autósokat tömörítő szervezet vezetője, amint még a demonstráción megígérte a múlt heti tüntetés után tiltakozásul felgyújtotta méregdrága terepjáróját.

November 20-ra újabb országos megmozdulást szerveznek a külföldi rendszámú autótulajdonosok.

Abban bíznak, hogy Petro Porosenko ukrán elnök megvétózza a törvényt.

Csatát vesztettek, háborút nem

A lapunk által megkérdezett külföldi rendszámú autótulajdonosok jelentős többsége kijelentette, ilyen feltételek mellett sem tervezi, hogy legalizálja autóját. Az sem riasztja el az embereket, hogy ezzel azt kockáztatják, hogy horribilis bírságokat varrnak a nyakukba. Az indoklás szinte mindenkinél ugyanaz, nem hajlandóak gazdagítani az államkasszát, itt úgysem tartanak be semmilyen törvényeket, így ezt sem fogják. Van, aki kiskapukban bízik, míg mások megvárják a mechanizmus beindulását és csak azután döntenek, megéri-e nekik a rendszámváltás.

Pavlo Bileckij, a Dosztupne avto országos érdekvédelmi szervezet megyei vezetője lapunknak elmondta, egy olyan törvény került elfogadásra, ami nem a nép, hanem az állam érdekeit tartja szem előtt.

– Egyáltalán nem vették figyelembe a külföldi rendszámú autótulajdonosok érdekeit védő szervezetek javaslatait. Nyolcvan ajánlásunk volt, egyet sem építettek be a törvénybe. Az a tervezet került elfogadásra, amit a szakbizottság elejétől kezdve megpróbált átvinni a parlamenten. Igaz, van benne egy kedvezményes 90 napos időszak, de ez igazából csak azoknak kedvez, akiknek fiatal autójuk van. Ezzel csupán a tehetősebbek járnak jól, a többség továbbra sem tud jól kijönni ebből. Nem csüggedünk, bár újabb csatát vesztettünk, de háborút még nem. Abban bízunk, hogy Petro Porosenko államfő megvétózza a törvényt. Ami a tüntetéseket és a megmozdulásokat illeti, változatlanul az a véleményem, ez nem célravezető. Regionális szinten, a parlamenti képviselőinkkel kéne megértetni, mi lenne jó az embereknek. Nem mondom, hogy nem kell erőt demonstrálni ebben a kérdésben, de ez eddig nem vezetett eredményre – mondta a jogvédő.

Szabó Sándor