A füstmentes nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaság is zászlajára tűzte a célt. Sikerült is egymillió embert rábeszélniük, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
– A felmérések szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt, közel 20 százalékuk a nők köréből kerül ki. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok mintegy 7, míg a fiúk 12%-a hódol ennek a káros szenvedélynek.
Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35%-áért,
az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-áért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-áért felelős – sorolja a szomorú adatokat Ljudmila Hancsin, a megyei Egészség Központ orvosa, aki szerint a cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira.
– Ukrajna a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglista előkelő helyére került, 132 ország viszonylatában a hetedik helyen áll. A lakosság negyven százaléka füstöl.
Évente százezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ráadásul a füstölés miatt eltávozottak átlagosan nyolc évvel élhetnének tovább, ha felhagynának káros szenvedélyükkel. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. És nemcsak a felnőttek, hanem sajnos egyre több fiatal is a cigaretta rabjává válik. Ezért fontos az évről évre megrendezésre kerülő programsorozat, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire – véli a szakember.
Kárpátalján végeztünk egy felmérést, melyben arról kérdezték a fiatalokat, miért gyújtottak rá első ízben.
A válaszadók 50 százaléka azt mondta, kíváncsiságból, 36 százaléka azért, mert a barátai is cigarettáznak, 16 százaléka pedig, hogy oldja az idegességét.
Valójában a többség kamaszkorban kóstol bele a „füstbe”, így próbálja bizonyítani, hogy már felnőtté vált. Másrészt a számos családi, társasági probléma kapcsán elmagányosodó fiatalok úgy érzik, idősebb és „tapasztaltabb” társaikhoz hasonlóan a dohányzással közelebb kerülhetnek már cigarettázó kortársaikhoz. De a családban látott minta is ragadós.
Igaz ugyan, hogy Ukrajnában egy ideje tilos a közterületeken, a munkahelyeken cigarettázni, ám sajnos nincs, aki betartassa a törvényt. Így aztán csakis a bagós lelkiismeretén múlik, embertársai orra alá fújja-e a füstöt vagy sem. Egy rendelkezés értelmében tilos a dohánytermékek reklámozása. Ennek értelmében az üzletekből el kellene tűnnie a cigarettát népszerűsítő hirdetéseknek, ahogyan az internetről és a közterekről is. Dohányipari termék feltüntetésével nem lehet sem jótékonykodni, sem szponzorálni.
– Aki mégis úgy határoz, hogy ideje megszabadulnia pusztító szenvedélyétől, hogyan kezdjen hozzá?
– Leszokni sokféleképpen lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről, amit számos körülmény nehezít. Így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nemritkán előforduló testsúlynövekedés.
Tartós nemdohányzás esetén a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes tünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszeri panaszok – pl. székrekedés – jelentkezhetnek.
De megnyugtatásként elmondom, a nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, idővel csökkennek és teljesen megszűnnek. Pusztán akaraterővel az érintetteknek alig 3-5 százaléka képes lemondani a füstölésről, ezért a leszokást nikotinpótló készítményekkel (gyógyszerek, tapaszok, rágógumik) enyhíthetjük.
Magyar Tímea
