Lekvárfőzés a jótékonyság jegyében

Nagy volt a sürgés forgás a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség udvarán. Hatalmas üstben rotyogott a szilva, hiszen ilyenkor van a lekvárfőzés ideje. Az ötletgazda a guti Béres Erzsébet hitoktató volt. Ő hozta az üstöt, és a gyümölcsöt. A nagyszerű programnak az időjárás is kedvezett, kellemes hőmérsékletben tettek-vettek a lányok és asszonyok, fiúcskák és férfiak

Hegedűs Csilla

– Huszonnégy órás programról beszélünk, hiszen tudjuk, a szilvának sokáig kell főnie ahhoz, hogy előbb cibere, majd finom lekvárrá váljon. Tehát már kora reggel a szilva mosásával és kimagolásával kezdtük a napot. Jó, hogy sokan összegyűltünk, és váltani tudjuk egymást, ugyanis a kavarás csak könnyűnek látszik: egyáltalán nem az, kipróbáltam… – mondta mosolyogva Bunda Rita, a római katolikus egyházközség programfelelőse. – A lekvárt elajándékozzuk. Ingyenkonyhára, árvaházba, idősek otthonába, rászoruló családoknak szeretnénk adni a finomságból. Emellett fontos, hogy gyermekeink is megismerkedjenek ezzel a remek foglalatossággal – tette hozzá.

A nap folyamán mindenkinek jutott feladat, kicsiknek, nagyoknak egyaránt. A gyerekek a közelben lévő játszótéren múlatták az időt, közben a helyben készített lángossal csillapíthatták az éhségüket, ebédre szalonnát sütöttünk, később pedig a ciberét is megkóstolhattuk.

 

Forrás:
KISZó

Widget not in any sidebars
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó