Sokan teszik fel a kérdést: vajon Kijevben miért éppen most nyúltak ehhez a veszélyes eszközhöz, mármint a hadiállapot bevezetéséhez?
Pavlo Rugyakov, a fővárosi székhelyű Perspektíva politikai elemző központ igazgatója szerint Petro Porosenko elnöknek a kedvezőtlen népszerűségi mutatói miatt valami váratlant kellett húznia, de ez a lépése rosszul sült el, és még nehezebb helyzetbe hozta saját magát. A politológus magyarázata szerint kívülről úgy tűnt, hogy az államfő javaslatának célja a jövő évi márciusi elnökválasztás későbbi időpontra tolása.
Ezzel magyarázható az a parlamenti „piactér”, ami a kijevi ráda üléstermét jellemezte a hadiállapot bevezetéséről szóló törvény elfogadása során.
Nem véletlen, hogy több mint öt órán át vitáztak a képviselők, az államfő előbb megjelent, hogy beszédet tartson, majd elment, s csak a szavazás előtti percekben tért ismét vissza. Ezek mind-mind arra utalnak, hogy a kulisszák mögött kemény egyezkedések folytak. És akkor a nemzetközi nyomásgyakorlásról még nem is szóltunk.
Nemcsak az ellenzék, de a kisebbik kormánypárt, az Arszenyij Jacenyuk előző miniszterelnök vezette Népfront sem akart beleegyezni abba, hogy a hadiállapotra való hivatkozással elmaradjon az elnökválasztás. Végül Porosenko engedni kényszerült, s ezért csökkentette az utolsó pillanatban 60 napról 30-ra a rendkívüli állapot időtartamát, mert így december 31-én hivatalosan is megkezdődhet a 2019. március 31-re kitűzött elnökválasztás kampánya, ami persze a valóságban mér rég kezdetét vette.
A háttérben történő alkukötés egyértelmű bizonyítéka az is, hogy a hadiállapot törvénybe foglalása után azonnal megszavazták azt is, hogy március utolsó vasárnapján rendezik meg az államfőválasztás első fordulóját.
A hadiállapot bevezetésének parlamenti megvitatását valóban az elnökválasztás témaköre lengte körül. Szinte az összes törvényhozói erő részéről azt hangsúlyozták, csakis úgy szavazható meg az államfő indítványa, ha az nem befolyásolja a választások időpontját. Aznap Ukrajna korábbi három elnöke, Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko közös sajtótájékoztatón nyomatékosította: megengedhetetlen és történelmi hiba lenne a választások meghiúsulása. Jövőre egyébként nemcsak új államfőt, hanem új parlamentet is választ az ország.
Amennyiben az államfő tényleg azon spekulált, hogy az ukrán hadihajókkal történtekre adott válaszként elfogadott hadiállapottal meghosszabbíthatja mandátumát, akkor valóban eltaktikázta magát. Ám vannak olyan vélekedések is, hogy a terve még beválhat, ugyanis ő maga jelentette ki: önmagában a hadiállapot bevezetésével Ukrajna senkinek nem üzent hadat, de készen kell állnia egy esetleges szárazföldi támadás visszaverésére is. A már idézett Rugyakov felteszi a kérdést:
vajon mi fog történni akkor, ha véletlenül egy kóbor orosz katona fegyverrel a kezében átlépi a donbászi orosz–ukrán határt, vagy ha a Kercsi-szorosban történt provokációhoz hasonló cselekmény történik a frontvonalban is?…
Jogosnak tűnik Julija Timosenko egykori miniszterelnök, Porosenko korábbi szövetségesének, vagy éppen Oleg Ljasko radikális pártvezérnek, vagy akár Andrij Szadovij lembergi polgármesternek, a Szamopomics párt elnökének megválaszolatlanul maradt kérdése az elnökhöz: miért csak most jutott eszébe a hadiállapot kihirdetése? Miért nem tette ezt meg a Krím elfoglalásakor, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor, vagy az elmúlt négy és fél év háborúskodásának legszörnyűbb ütközetei, Debalcevo és Illovajszk során, amikor egyszerre több száz ukrán katona vesztette életét az ellenséges tűzben.
.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
