A háború lényegesen befolyásolta az ukrán gazdaság működését. A következmények valamennyi cég és állampolgár fizetőképességét érintették, és jelentősen rontották az adósságszolgálati képességet. 2022-ben a lejárt hitelek (nem teljesítő hitelek vagy NPL-ek) aránya a bankoknál – a PrivatBank államosítása óta először – ismét gyors ütemben nőtt: december 1-ig bezárólag az összes hitel közel 37 százalékát nem szolgálták ki.
Bujdosó Ivett
Úgy tűnik, ez csak a jéghegy csúcsa. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslései szerint a háború végére a lejárt hitelek aránya elérheti a 60%-ot. A bankok elveszítik bevételeik oroszlánrészét, ami újabb csődhullámhoz vezethet.
A több mint 90 napja nem fizetett vagy fedezetbeszedés nélkül maradt hitelek aránya a bankokban már a háború kezdete előtt is meglehetősen magas volt. A szektor reformja során az NBU több alkalommal is felmérést végzett a bankok hitelportfóliójának minőségéről, melynek eredményeként ismertté vált eszközeik valós helyzete, illetve a rossz minőségű hitelekből származó veszteségek fedezésére szolgáló tőkeemelés valós igénye.
Mivel egyes intézmények tulajdonosai vonakodtak a feltőkésítéstől, a jegybank kérésére az ukrán bankok többségét kivonták a piacról, a legnagyobbat – a PrivatBankot – pedig 2016-ban államosították.
Az NPL-ek legnagyobb része még most is a PrivatBankban összpontosul – 188,1 milliárd hrivnyát tesz ki, ami az összes lejárt hitel 43,8%-a.
E kölcsönök jelentős részét a korábbi tulajdonosokhoz közel álló személyeknek adták ki, amelyekért még hat évvel az államosítás után is folynak a jogi viták.
A PrivatBank államosítása után javulni kezdett a tendencia, 2018 óta a lejárt hitelek aránya a bankokban 56%-ról 26,6%-ra csökkent. 2022 márciusa óta ez a szám újra növekedni kezdett.
2022-ben a problémás hitelek volumene az állami bankoknál – az Oscsadbankban 26,46 milliárd, az Ukrgasbankban 15,53 milliárd hrivnyával – nőtt a legnagyobb mértékben.
2022 júniusában az NBU azt jósolta, hogy a háború eredményeként a bankrendszer NPL-portfóliója 20%-kal fog növekedni. 2022 végén az előrejelzés romlott: az ukrán jegybank legalább 30%-os növekedést várt. Rosszabb is lehetett volna a helyzet a lejárt hitelekkel, ha a háború kitörése után az Ukrán Nemzeti Bank nem vonja ki a piacról az orosz állami bankok leányvállalatait. Egyes szakértők szerint azonban az NBU várakozásai az NPL-portfólió háború utáni 30%-os növekedésével kapcsolatban túl optimisták.
A háború kitörése óta először hagyja el az országot Zelenszkij
A Concorde Capital úgy véli, hogy a rossz hitelek valós volumene akár az 50-60%-ot is eléri, mindezt a legnagyobb pénzintézet, a PrivatBank NPL-ei nélkül.
Csak azoknak a bankoknak kell aggódniuk, amelyek hitelezésre szakosodtak. A bankok a szerkezetátalakítás, az eladás vagy a leírás közül választhatnak a lejárt hitelekkel kapcsolatos intézkedések közül. A háború alatt lehetőségeik még inkább szűkültek.
A banki portfóliókban lévő jelentős mennyiségű rossz hitel korlátozhatja a bankok hitelezési képességét.
„A háború számlájára sok minden írható, így nem valószínű, hogy ennek hosszú távú következményei lesznek azok számára, akik objektív okokból nem tudják a háború előtti feltételekkel kiszolgálni hitelüket” – fogalmazott Olekszandr Parascsij, a Dragon Capital gazdasági elemzője.
A háború után a bankok hitelkibocsátási képessége inkább a gazdaságba történő nemzetközi befektetések volumenétől függ majd, így a banki portfóliók magas NPL-szintje nagy valószínűséggel nem vet véget a hitelezésnek Ukrajnában.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
