Ukrajna Legfelső Tanácsa, kiindulva az ukrán nép – Ukrajna valamennyi nemzetiségű állampolgárának, a szuverén, független, demokratikus, szociális jogállam felépítésére irányuló érdekéből, Ukrajna Alkotmányára, Ukrajna Nemzetiségei Jogainak Deklarációjára alapozva, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménye, Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartája, valamint más, az Ukrán Legfelső Tanács által kötelező érvényűként jóváhagyott, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak biztosításáról szóló egyéb nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően, attól az óhajtól vezéreltetve, hogy megfelelő feltételeteket teremtsen minden nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy számára jogai védelmének megvalósulására, nyelvi, kulturális, etnikai, vallási önazonossága megőrzéséhez és fejlesztéséhez, az ukrán társadalom részeként való teljes értékű fejlődésének biztosítására, tiszteletben tartva a kulturális sokszínűséget, és ösztönözve a kultúrák közötti párbeszédet a kölcsönös megértés, tisztelet és együttműködés érdekében Ukrajna területén élő minden ember között, függetlenül etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási hovatartozásuktól, biztosítva az ukrán állampolgárok egyenlőségét, azok etnikai származásától függetlenül, konszolidálva az ukrán nemzetet, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és szabadsága megvalósulásának biztosításával kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságainak meghatározása céljából fogadja el jelen Törvényt
I. szakasz
Általános rész
1. cikk. A nemzeti kisebbség (közösség) fogalma
1. Ukrajna nemzeti kisebbsége (közössége) (a továbbiakban – nemzeti kisebbség (közösség) – ukrán állampolgárok állandó [megállapodott, stabil, szilárd] csoportja, melynek tagjai nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek, s akiket közös etnikai, kulturális, vallási és/vagy nyelvi ismérvek egyesítenek, tudatában vannak e csoporthoz való tartozásuknak, akik nyelvi, kulturális, vallási önazonosságuk megőrzésére és fejlesztésére törekednek.
2. A nemzeti kisebbségek (közösségek) az ukrán társadalom elválaszthatatlan, integrált és szerves részei.
2. cikk. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogállására vonatkozó jogszabályok
1. A nemzeti kisebbségek (közösségek) jogállására vonatkozó jogszabályokat Ukrajna Alkotmánya, jelen Törvény, Ukrajna más törvényei, valamint Ukrajna azon nemzetközi szerződései alkotják, melyeket az Ukrán LegfelsőTanácsa kötelező érvényűként hagyott jóvá.
2. Amennyiben Ukrajna nemzetközi szerződése, melyet az Ukrán Legfelső Tanács kötelező érvényűként hagyott jóvá, a jelen Törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapít meg, akkor a nemzetközi szerződés szabályait alkalmazzák.
3. cikk. Állami garanciák a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó ukrán állampolgárok jogainak megvalósulása és/vagy védelme terén
1. Az állam garantálja Ukrajna a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó állampolgárainak (a továbbiakban: nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek) a jelen törvény 5. cikkében meghatározott jogokat.
2. Az állami integrációs politika megvalósulása magában foglalja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek akaratuk ellenére történő asszimilációjának politikájától és gyakorlatától való tartózkodást, valamint ezen személyek védelmét az ilyen asszimilációt célzó bármilyen cselekményektől.
3. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek részére az állam, a törvénynek megfelelően, garantálja jogaik, szabadságaik és törvény által szavatolt érdekeik védelmét.
4. cikk. A diszkrimináció tilalma
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogi védelemre jogosultak.
2. Tilos a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek bármilyen közvetlen vagy közvetett diszkriminációja.
Nem minősülnek diszkriminációnak azok a cselekmények, amelyeknek jogos, objektíven megalapozott célja van, és a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak gyakorlása lehetőségeiben fennálló jogi vagy ténybeli egyenlőtlenségek megszüntetésére irányulnak.
II. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és szabadságai
5. cikk. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és szabadságai
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó ukrán állampolgárok számára etnikai származásuktól függetlenül garantáltak az Ukrajna Alkotmányában meghatározott egyenlő polgári, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogok és szabadságok.
2. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személynek joga van még:
1) önazonossága kifejezésére;
2) az egyesülésre és a békés gyülekezés szabadságára;
3) a véleménynyilvánítás és meggyőződés, a gondolat, a szólás, a lelkiismereti és vallásszabadságra;
4) a politikai, gazdasági és társadalmi életben való részvételre;
5) a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvének használatára;
6) az oktatásra, nevezetesen a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén;
7) a nemzeti kisebbség (közösség) kulturális önazonosságának megőrzésére.
3. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jelen cikk 2. részében meghatározott jogainak felsorolása nem kimerítő. Az ilyen személyeket Ukrajna törvényei szabadság- és más jogokkal is felruházhatják.
4. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy Ukrajna területén egyénileg, illetve más, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyekkel közösen is gyakorolhatja a jelen törvény által biztosított jogokat és élvezheti a szabadságot.
5. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy köteles betartani Ukrajna Alkotmányát és törvényeit, védelmezni állami szuverenitását és területi integritását, tiszteletben tartani az ukrán nemzet, Ukrajna minden nemzeti kisebbségének (közösségének) és őshonos népének nyelvét, kultúráját, hagyományait, szokásait és vallási önazonosságát, valamint elősegíteni a nemzeti kisebbség (közösség) integrációját az ukrán társadalomba.
6. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságának érvényesítése és/vagy védelme a törvénynek megfelelően korlátozható, amennyiben ilyen korlátozás szükséges a demokratikus társadalomban.
A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme és/vagy gyakorlása során tilos népszerűsíteni vagy propagálni a terrorista (agresszor) állam és szervei, az orosz náci totalitárius rezsim, az orosz náci totalitárius rezsim katonai inváziójának jelképeit, a terrorista (agresszor) állam hatóságairól és cselekedeteiről pozitív imázst kialakítani, ami igazolja vagy elismeri az Orosz Föderáció, mint terrorista állam fegyveres agressziójának jogosságát, Ukrajna területének megszállását.
6. cikk. Az önazonossághoz való jog
1. Ukrajna minden állampolgárának, aki valamely nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozik, joga van szabadon eldönteni, hogy egy kisebbséghez (közösséghez), vagy több nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozónak tekinti magát, s az ebből fakadó döntése, vagy a jogok gyakorlása nem lehet az illető kárára. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy egy nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozónak nyilvánítsa magát. Amennyiben valakinek igénye merül fel a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek számára biztosított jogok gyakorlására, akkor elegendő kifejezni e jogok gyakorlásának szándékát.
2. Ukrajna állampolgárainak bármilyen formában történő kényszerítése hovatartozásuk elismerése, illetve nemzeti kisebbségekhez (közösséghez) való tartozásuk megtagadása vagy megváltoztatása céljából tilos.
3. Ukrajna minden állampolgárának joga van családnevéhez, utónevéhez és apai nevéhez, figyelembe véve annak a nemzeti kisebbségnek (közösségnek) a szokásait, amelyhez az illető tartozik.
Azoknak a polgároknak, akik nemzeti hagyományaiban nem szokás az apai név feltüntetése, jogukban áll a személyazonosságot, az ukrán állampolgárságot vagy a személy különleges státuszát igazoló okiratokban csak a családi nevet és az utónevet, az anyakönyvi kivonatban pedig az apa és az anya nevét feltüntetni.
7. cikk. Az egyesülési és a békés gyülekezés szabadsága
1. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy, a törvénynek megfelelően, jogosult a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesüléseinek létrehozásában és tevékenységében való részvételre, a békés gyülekezésre saját jogainak és szabadságainak megvalósulása és védelme, társadalmi, többek között gazdasági, szociális, kulturális, nyelvi, ökológiai és más igényeinek kielégítésére, személyének az ukrán társadalomba való integrálására.
2. A nemzeti közösséghez tartozó személy részvétele vagy részvételének hiánya egy nemzeti közösség társadalmi egyesülésében nem lehet alapja az adott személynek Ukrajna Alkotmányában és törvényeiben foglalt jogai és szabadságai korlátozásának.
8. cikk. A véleménynyilvánítás és meggyőződés, a gondolat, a szólás, a lelkiismereti és vallási szabadsága
1. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személynek joga van a véleménynyilvánítás és meggyőződés, a gondolat, a szólás, a lelkiismereti és vallásszabadságára ezek kifejezésére.
A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személynek joga van saját nemzeti kisebbsége (közössége) nyelvén az információ szabad gyűjtésére, megőrzésére, felhasználására és terjesztésére szóban, írásban vagy egyéb módon.
2. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy gyakorolhat bármilyen vallást vagy nem gyakorolhat egyetlen vallást sem, akadályoztatás nélkül egyénileg vagy kollektíve vallási kultikus és rituális szertartásokat tarthat, vallási tevékenységet folytathat, a törvényben meghatározott rendben vallási szervezeteket hozhat létre.
9. cikk. Részvétel a politikai, gazdasági és szociális életben
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek joguk van részt venni a választásokon és referendumokon, szabadon választani és választottnak lenni az állami és helyi önkormányzati szervekbe, egyenlő hozzáféréssel rendelkeznek az állami szolgálathoz és a helyi önkormányzatokban való szolgálathoz, valamint jogosultak az egyenlő jogú részvételre az ország gazdasági és szociális életében, többek között azokban a kérdésekben is, melyek arra a nemzeti kisebbség (közösség) kultúrájának, hagyományainak és önazonosságának a megőrzésével és népszerűsítésével kapcsolatosak, melyhez ők tartoznak.
10. cikk. Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvének használatára
1. Minden nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személynek joga van a saját nemzeti kisebbsége (közössége) nyelvének szabad és akadálytalan használatára magán- és nyilvános érintkezésben, szó- és írásbeli formában, olyan keretek között, melyek nem ellentétesek a törvénnyel.
2. Az olyan nyilvános rendezvények (gyűlések, konferenciák, meetingek, kiállítások, tanfolyamok, szemináriumok, képzések, megbeszélések, fórumok, egyéb nyilvános rendezvények), melyeket a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szerveznek és valósítanak meg, megrendezhetőek az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén.
3. Az adott nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén bonyolíthatók le azok a kulturális, művészeti, szórakoztató és látványrendezvények, melyek szervezője nemzeti kisebbség (közösség) társadalmi szervezete. Az ilyen rendezvények konferálása az adott nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén történhet. A látogatók (közönség) kérésére az ilyen rendezvény szervezője biztosítja a konferálás szinkron vagy folyamatos államnyelven való tolmácsolását, amennyiben az erre irányuló kérés a rendezvény kezdete előtt 48 óránál nem később érkezett.
A szervezők döntése szerint a kulturális, művészeti és látványrendezvényekről szóló plakátok és egyéb információs anyagok az adott nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is dublirozhatóak [az ukrán államnyelv mellett feltüntethetőek], Ukrajna Törvénye „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” 23. cikke harmadik, ötödik részében foglaltak figyelembevételével [nem írható nagyobb betűvel, és a nem ukrán szöveget az ukrán alatt, illetve attól jobbra lehet elhelyezni].
4. A tömegtájékoztatási eszközökben (médiában) a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelve a törvénynek megfelelően használható. [Államny. Törv. 25. cikk. 5. rész: angol, krími tatár és az EU hivatalos nyelvein megjelenő kiadványok nem esnek nyelvi korlátozás alá].
A nemzeti kisebbségeknek joguk van a törvénynek megfelelően létrehozni saját tömegtájékoztatási eszközeiket.
5. A nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén az állami és/vagy helyi költségvetés terhére megjelent kiadványokra nem vonatkozik „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” című törvény 26. cikke első részének első bekezdésében előírt követelmény [a kiadó köteles a naptári év folyamán termékeinek legalább 50%-át államnyelven kiadni].
A nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak érvényesítésére létrehozott szakosodott könyvesboltokra nem vonatkoznak „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” című törvény 26. cikke második részének első bekezdésében foglalt követelmények [a könyvesbolt kínálata legalább 50%-át ukrán nyelvű kiadványoknak kell kitenniük].
6. A nemzeti kisebbségekhez (közösséghez) tartozó személy kérésére a nemzeti kisebbség (közösség) nyelve használható sürgősségi segítségnyújtás esetében, amennyiben ez a nyelv elfogadható (érthető) a felek számára.
7. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által hagyományosan lakott településeken, vagy amelyeken az ilyen személyek a lakosság jelentős részét alkotják, a helyi önkormányzati szervek, kommunális vállalatok hivatalos megnevezéseit államnyelven feltüntető névtáblák feliratai, az adott községi, nagyközségi, városi tanács döntésének megfelelően, dublírozhatóak [az ukrán államnyelv mellett feltüntethetőek] nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén is, az ilyen feliratot jobb oldalon, vagy alul kell elhelyezni.
8. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által hagyományosan lakott településeken, vagy amelyekben az ilyen személyek a lakosság jelentős részét alkotják, az általánosan tájékoztató információ (hirdetmények, különösen azok, amelyek szerződéskötésre vonatkozó nyilvános ajánlatot tartalmaznak, cégtáblák, irányjelzők, tájékoztatók, feliratok és egyéb nyilvánosan közzétett szöveges, vizuális és hanginformációk, amelyeket árukkal, munkálatokkal, szolgáltatásokkal, bizonyos gazdasági egységekkel, tisztviselőkkel, a vállalkozások vagy a hatóságok tisztviselőivel, helyi önkormányzatok tisztviselőivel kapcsolatos korlátlan számú személy tájékoztatásra szánnak) az adott községi, nagyközségi, városi tanács döntésének megfelelően dublirozódik [az ukrán államnyelv mellett feltüntethetik] nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is.
9. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által hagyományosan lakott településeken, vagy amelyekben az ilyen személyek a lakosság jelentős részét alkotják, megengedett az államnyelven készült és a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén megjelentetett választási anyagok terjesztése.
10. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által hagyományosan lakott területeken, vagy ahol az ilyen személyek a lakosság jelentős részét alkotják, a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelve használatának sajátosságait [lehetőségeit], különösen, de nem kizárólag, bármilyen topográfiai tájékoztatás, a hatóságokkal való kommunikáció, ideértve a sürgősségi segítségnyújtás eseteit is, az ilyen személyek kérésére, és amennyiben az ilyen kérés valós igényeknek felel meg, az Ukrajna Miniszteri Kabinetje által jóváhagyott módszertan állapítja meg – amely a Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménye és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartája főbb rendelkezésein alapul.
11. cikk. Az oktatáshoz való jog
1. A nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelve az oktatási folyamatban való alkalmazásának sajátosságait [lehetőségeit] Ukrajna Törvénye „Az oktatásról” és e terület speciális törvényei határozzák meg.
2. Az állam elősegíti a pedagógiai és tudományos-pedagógiai dolgozók képzését és továbbképzését a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén.
3. Azoknak a magán oktatási intézményeknek, melyek természetes és/vagy jogi személyek költségén biztosítanak teljes általános középfokú oktatást, ideértve a nemzeti kulturális szervezetek és a nemzetiségi kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által alapítottakat is, joguk van az oktatási folyamat nyelvének szabad megválasztására (azon oktatási intézmények kivételével, melyek publikus [költségvetési] pénzeket kapnak), és kötelesek biztosítani, hogy a tanulók az állami normáknak megfelelően elsajátítsák az államnyelvet.
12. cikk. Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) kulturális önazonosságának megőrzésére
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek joguk van:
1) megőrizni és fejleszteni nyelvi, kulturális és vallási önazonosságukat, hagyományaikat és szokásaikat, felhasználni kulturális örökségük vívmányait, megőrizni és gyarapítani kulturális örökségüket;
2) történelmükkel és kultúrájukkal kapcsolatos események méltatására (ünneplésére).
2. Az állam elősegíti és támogatja:
1) a nemzeti kisebbségek (közösségek) történelmi emlékhelyeinek azonosítását és rendezését, biztosítja az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) kulturális örökségének védelmét. A nemzeti kisebbségek (közösségek) Ukrajna területén található történelmi, kulturális és vallási emlékei az ukrán nemzeti kultúra részét képezik;
2) a nemzeti kisebbségek (közösségek) történelmének és kultúrájának tanulmányozását;
3) a nemzeti kisebbségek (közösségek) kulturális és művészeti rendezvényeinek megtartását.
III. szakasz
Az ÁLLAmi politika a NEMZETI KISEBBSÉGEK (közösségek) TERÉN
13.cikk Állami politika a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén
1. Az állami politika szándéka [célkitűzése] a nemzeti kisebbségel (közösségek)terén:
1) a nemzeti kisebbségek (közösségek) etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonossága fejlesztésének elősegítése;
2) a nemzeti kisebbségeknek (közösségeknek) az ukrán társadalomba való integrálása az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése alapján;
3) az ukrán társadalomban az etnikumok közötti tolerancia és kölcsönös tisztelet normáinak megerősítése;
4) az általános nemzeti egység megerősítése és az ukrán társadalom multikulturalizmusának biztosítása.
2. Az állami politika a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén az alábbi elvekre támaszkodik:
1) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme, mint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének szerves része;
2) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek diszkriminációjának tilalma;
3) a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személynek a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) való tartozásának szabad megválasztásához és szabad visszaállításához, önazonosságának és identitásának kifejezéséhez való jogának elismerése;
4) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és érdekei szabad megvalósulásának biztosítása etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzése és fejlesztése érdekében;
5) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek inkluzív bevonása, többek között társadalmi egyesüléseiken keresztül is, a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika kialakításába és megvalósításába a kormányzás minden szintjén;
6) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek integrációja az ukrán társadalomba az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése alapján;
7) a nemzeti kisebbségek (közösségek) erőszakos asszimilációjának megelőzése;
8) az idegengyűlölet megnyilvánulásai, faji, etnikai, vallási ellenségeskedés szítása elleni fellépés;
9) az etnikumok közötti konfliktusok megelőzése, a nemzeti kisebbségeknek (közösségeknek) más államok általi felhasználása a lakóhelyük autonomizálása és Ukrajna dezintegrációja érdekében;
10) kölcsönös tisztelet, kölcsönös megértés és együttműködés Ukrajna területén élő valamennyi személy között, függetlenül etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási önazonosságtól és identitástól.
3. Az állam a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelmét és érvényesülését az állampolitika terén tett olyan intézkedésekkel garantálja, amelyek az ő önazonosságuk és identitásuk megőrzésére, támogatására és fejlesztésére, valamint az ukrán társadalomba való integrációjukra irányulnak.
14. cikk. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések finanszírozása
1. A nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak és szabadságainak megvalósítására irányuló intézkedések végrehajtásának biztosításához szükséges kiadások Ukrajna állami költségvetése terhére külön költségvetési program szerint, a helyi költségvetésekből és a törvény által nem tiltott egyéb forrásokból történnek.
2. A nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései programjaik (projektjeik, rendezvényeik) végrehajtására, pályázati alapokon Ukrajna állami költségvetése, helyi költségvetések terhére pénzbeli támogatásban részesülhetnek, Ukrajna Miniszteri Kabinetje által meghatározott rendben.
15. cikk. A nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika alakítását és megvalósítását biztosító központi végrehajtó hatalmi szerv hatáskörei
1. A végrehajtó hatalom központi szerve, amely biztosítja az állami politika alakítását és megvalósítását a nemzeti kisebbségek (közösségek)terén:
1) egységesíti a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos jogszabályok alkalmazásának gyakorlatát, javaslatokat tesz a jogszabályok és más normatív előírások tökéletesítésére;
2) a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén, a törvény által meghatározott keretek között gondoskodik a normatív jogalkotásról;
3) ellenőrzi a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos jogszabályok betartását, többek között figyelemmel kíséri e területen Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtását;
4) statisztikai információkat gyűjt és elemez az Ukrajnában működő nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesületei számáról és típusairól;
5) intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbségek (közösségek) identitásának megőrzése, fejlesztése, kulturális, nyelvi, információs és egyéb igényeik kielégítésére;
6) együttműködik a végrehajtó hatalom központi és helyi szerveivel, valamint a helyi önkormányzati szervekkel a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén;
7) konzultációt folytat a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesüléseinek képviselőinek részvételével a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek törvényben meghatározott jogaival és szabadságaival kapcsolatos kérdésekben;
8) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesüléseinek tevékenységét;
9) szervezi a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén végzett tudományos kutatásokat, valamint kapcsolatot tart a hazai és külföldi kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel az ilyen kutatások végzésével kapcsolatos tapasztalatcsere céljából;
10) kapcsolatot létesít és tart fenn külföldi államok illetékes szerveivel, amelyek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos politika megvalósítása;
11) elősegíti Ukrajna nemzetközi együttműködésének kiterjesztését más államokkal a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak érvényesítése terén;
12) gyakorolja a törvényben meghatározott egyéb hatásköröket.
2. A végrehajtó hatalom központi szerve biztosítja a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika alakítását és megvalósítását, a végrehajtó hatalom központi szerveiről szóló Ukrajna Törvényének megfelelően konzultatív-tanácsadó testületet hoz létre, amelybe helyet kapnak a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesületeinek képviselői, valamint, szükség esetén, egyéb állandó vagy ideiglenes konzultatív és tanácsadó testületeket is létrehozhat.
16. cikk. A Krími Autonóm Köztársaság Minisztertanácsának, a helyi végrehajtó szervek hatáskörei az állami politika megvalósításában a nemzeti kisebbség (közösségek terén
1. A Krími Autonóm Köztársaság Minisztertanácsa és a helyi állami közigazgatási szervek hatáskörük keretein belül biztosítják Ukrajna jogszabályainak, többek között a nemzeti kisebbségek (közösségek) nemzeti-kulturális fejlesztésével kapcsolatos állami és regionális programok végrehajtását.
Az első bekezdésben vázolt feladatok végrehajtása céljából a Krími Autonóm Köztársaság Minisztertanácsa, a helyi állami közigazgatások, szükség esetén, a nemzeti kisebbségek (közösségek) ügyeivel foglalkozó strukturális alegységeket hozhatnak létre.
17. cikk. A helyi önkormányzati szervek hatáskörei a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika megvalósítása terén
1. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatok:
1) a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései, nemzeti-kulturális szervezetei tevékenységének támogatásával elősegítik a nemzeti kisebbségek (közösségek) kultúrájának és etnikai identitásának megőrzését és fejlesztését;
2) a területi közösségek, járások, régiók társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztésének tervezését az ilyen személyek etnikai, kulturális és egyéb szükségletei, valamint identitásuk megőrzése és fejlesztése, a jogaik és szabadságaik védelme szükségességének figyelembevételével végzik;
3) gyakorolják a törvényben meghatározott egyéb jogköröket.
18. cikk. A nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületek
1. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jelen törvényben biztosított jogai és szabadságai érvényesítésének figyelembevétele céljából, hatáskörük gyakorlása során, a helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek, ezek tisztségviselői a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései kezdeményezésére konzultatív, tanácsadó, más kisegítő testületeket (a továbbiakban: nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületek) hozhatnak létre, amelyeknek tagjai a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesüléseinek képviselői.
2. Létrehozásuk esetén, a nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületekben megtárgyalásra kerülnek a helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek, ezek tisztségviselői azon határozatainak [döntéseinek] tervezetei, melyek kapcsolatosak a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek e Törvényben meghatározott jogai és szabadságai megvalósításával.
A nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületek ajánlásai és észrevételei javaslattétel jellegűek, és mint ilyenek, kötelezően megvizsgálandók [megtárgyalandók] az adott szervek és tisztségviselők által. A helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek, ezek tisztségviselői kötelesek tájékoztatni az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületet a benyújtott ajánlások megvizsgálásának eredményéről ezek kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül.
3. A nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületek létrehozásának rendjét, tevékenységük főbb irányait és formáit a nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületekről szóló Szabályzat írja élő, melyeket az adott helyi állami közigazgatás, helyi önkormányzati szerv hagy jóvá.
19. cikk. A nemzeti kisebbségek (közösségek) központja
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele, a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései tevékenységének elősegítése érdekében a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Kabinetje, a megyei, a Kijev és Szevasztopol városi államigazgatási szervek, az ilyen társadalmi egyesülések kezdeményezésére létrehozzák az adott közigazgatási-területi egység Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központját (a továbbiakban: Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja). A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja létrehozásának és működésének rendjét a központi végrehajtó hatalomnak az a szerve határozza meg, amelyik ellátja a nemzeti kisebbségek (közösségek) terén az állami politika alakításának és megvalósulásának feladatait.
2. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjának működéséhez a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Kabinetje, a megyei, Kijev és Szevasztopol városi államigazgatási szervek megfelelő helyiségeket biztosítanak.
A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja működésének szervezését a Krími Autonóm Köztársaság Minisztertanácsának, a megyei, a Kijev és Szevasztopol városi államigazgatás a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsa, a helyi állami közigazgatásoknak a nemzeti kisebbségek (közösségek) ügyeivel foglalkozó strukturális alegységei látják el. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjában ülésezhetnek a nemzeti kisebbségek (közösségek) kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületek is.
A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által hagyományosan lakott területeken, a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései kezdeményezésére a községi, nagyközségi és városi tanácsok létrehozhatják az adott területi közösség [hromáda] Nemzeti Kisebbség (Közösség) Központját.
3. A Nemzeti Kisebbségi (Közösségi) Központ helyiségeit, vagy annak egyes részeit, valamint azt a földrészleget, melyet elfoglal, tilos gazdasági célra használni.
IV. SZAKASZ
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A NEMZETI KISEBBSÉGEK (KÖZÖSSÉGEK) KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI
20. cikk. Nemzetközi együttműködés a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme terén
1. Ukrajna elősegíti a nemzetközi együttműködés fejlesztését a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak és érdekeinek biztosításával és védelmével kapcsolatos kérdésekben, különösen az e területen kötött többoldalú és kétoldalú megállapodások megkötésével és megvalósításával.
2. Az államhatalmi szervek hatáskörük keretein belül együttműködnek más államok és nemzetközi szervezetek megfelelő szerveivel a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme terén, elősegítik a nemzeti kisebbségeket (közösségeket) érintő kérdések megoldását, többek között államközi párbeszéd révén.
3. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak biztosításával foglalkozó kétoldalú kormányközi bizottságok tagjai lehetnek.
21. cikk. A nemzeti kisebbség (közösségek) külföldi kapcsolatai
1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek és a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesülései kapcsolatot tarthatnak fenn anyaországaik képviselőivel, Ukrajnán kívüli nemzeti kisebbségi egyesületekkel, részt vehetnek az érintett nemzetközi nem kormányzati szervezetek tevékenységében.
Az ilyen személyek és társadalmi egyesülések a törvényben meghatározott rendben támogatást kaphatnak külföldi államtól, magánszemélyektől, társadalmi egyesülésektől, alapítványoktól és egyéb külföldi intézményektől.
2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek, a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi egyesüléseinek tilos együttműködni és támogatást elfogadni olyan külföldi államoktól és azok magánszemélyeitől, nem kormányzati szervezeteitől, nemzetközi nem kormányzati szervezetektől, alapítványoktól, ill. egyéb intézményektől, amelyek célja Ukrajna függetlenségének felszámolása, alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatása, az állam szuverenitásának és területi integritásának megsértése, biztonságának aláásása, az államhatalom jogellenes megszerzése, háborús propaganda, erőszak, etnikumok közötti, faji, vallási ellenségeskedésre való felbujtás, emberi jogok és szabadságjogok megsértése.
V. SZAKASZ
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Jelen törvény hat hónappal a kihirdetését követően lép hatályba, kivéve a jelen fejezet 5. bekezdését, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszítettnek tekintendő:
Ukrajna Törvénye „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában (Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának Közlönye, 1992. év., No 36, 517. cikk.; 2013. év., No 23, 218. cikk.; 2014. év., No 5, 62. cikk.);
Ukrajna Legfelső Tanácsának Határozata „Ukrajna Törvénye „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” hatálybalépéséről” (Ukrajna Legfelső Tanácsának Közlönye, 1992. év., No 36, 530. cikk.).
3. Meghatározni, hogy Ukrajnában a hadiállapot idejére és annak megszűnését (megszüntetését) követő hat hónap folyamán, megvalósulásukat és védelmüket illetően ideiglenesen korlátozás alá esnek a 7. cikknek a békés gyülekezés joga, a 14., 18., 19. cikkekben, valamint a 20. cikk harmadik részében foglalt jogai azoknak a nemzeti kisebbségeket (közösségeket) illetően, melyek etnikai származásukat illető hovatartozásukat azonosítják azzal az állammal, mely Ukrajnában és/vagy a nemzetközi szervezetek által terrorista államként (agresszorállamként) van elismerve, amely agressziót követ el Ukrajna ellen.
4. Ukrajna Törvényének „A helyi önkormányzásról Ukrajnában” 10. cikkét (Ukrajna Legfelső Tanácsának Közlönye, 1997. év., No 24, 170. cikk.; 2008. év., NoNo 5-8, 78. cikk.) kiegészíteni az alábbi tartalmú hatodik résszel:
„6. Hatásköreik megvalósítására a községi, nagyközségi, városi, járási, megyei tanácsok konzultatív-tanácsadó szerveket hozhatnak létre”.
5. Ukrajna Miniszteri Kabinetének e pont hatálybalépésétől számított hat hónap határidőben:
1) elkészíteni és Ukrajna Legfelső Tanácsához benyújtani Ukrajna törvényeinek e Törvénnyel való összhangba hozására irányuló javaslatokat;
2) intézkedéseket foganatosítani a végrehajtó hatalom szervei normatív dokumentumainak e Törvényből fakadó elfogadására és/vagy megújítására, biztosítva azok e Törvénnyel való egyidejű hatálybalépését;
3) Állami 5-10 éves célprogramot fogadni el a nemezti kisebbségek egységes fejlődésére a sokszínűség biztosítása céljából
6. Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2024-ben tájékoztatni Ukrajna Legfelsőbb Tanácsát e törvény végrehajtásának helyzetéről.
Ukrajna Elnöke /aláírás/ V. Zelenszkij
Kijev
2022. december 13.
No 2827-IX
Ukrán nyelvből fordította:
dr. Tóth Mihály,
a jogtudományok kandidátusa
(Megjegyzés a fordítótól: szögletes zárójelbe foglalva, a fogalmat magyarázó-egyértelműsítő szó)
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
