Május elseje az idősebbek számára a felvonulás, a sör és virsli ünnepe. A fiatalok már inkább a vattacukorra és a kólára voksolnak. (Kémeim jelentése szerint ezek voltak a slágerek a budapesti Városligetben tartott nagyszabású majálison most is.)
Persze ennél jóval többről van szó, amit a Wikipédia segítségével foglalok össze.
A május elsejei demonstrációk előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szogennel.
1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Ezen a napon kezdtek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő miatt.
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. Az esemény negyedik napján tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen.
1889. július 14-én Párizsban megalakult II. Internacionálén úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.
A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították.
Ennyit a harcos múltról. A jelennel kapcsolatban elmondható, hogy ilyen-olyan formában, sörrel, virslivel, esetleg hamburgerrel és kólával most is sok országban méltatták a munka ünnepét.
Ukrajnában nem a népünnepélyek ideje van. Ennek okait aligha kell megmagyarázni.
Franciaországban igazán harciasra sikeredett a hétfő. Tízezrek vonultak a nagyvárosok utcáira a munka ünnepén, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek Emmanuel Macron francia elnök nyugdíjreformja kapcsán, a rendőrség Párizsban és Nantes-ban könnygázzal oszlatott.
Kubában gazdasági okok miatt elmaradt a felvonulás.
Talán a romániai dolgozók számára volt a legörömtelibb ez a nap. 20 százalékkal olcsóbb lett a friss tej…
