Szöllősi György maradt a sportújságírók elnöke, összmagyar bizottság is alakult.
Kiváló szervezés mellett, magas színvonalon zajlott le az eszéki stadionlátogatással, könyvbemutatóval, szakmai díjak átadásával és sportversenyekkel színesített Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) tisztújító kongresszusa. A pécsi rendezvényen harmadszorra is bizalmat szavaztak Szöllősi György elnöknek, aki legelső megválasztásának pillanatától kiemelt figyelmet szentel a külhoni nyitásnak, aminek jegyében most összmagyar bizottság alakult.
A lassan 800 fős sportszakmai újságíró közösség mintegy tizedét már a határon túli nemzetrészeken élők alkotják. A nemzetegyesítés jegyében zajlott több éves építkezés eredményeként a pécsi kongresszuson megalakulhatott az Erdélyt, Felvidéket, Vajdaságot, Kárpátalját és a nyugati diaszpórát is magába foglaló összmagyar bizottság.
Bajnokok és sportlegendák is megjelentek Pécsen, az MSÚSZ éves találkozóján, ahol, miután Szöllősi György elnök, a Nemzeti Sport főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár nyitotta meg a közgyűlést.
– Számomra és számunkra kiemelten fontos a nyílt és az őszinte kommunikáció, valamint a folyamatos tájékoztatás – kezdte beszédét az államtitkár. – Az elmúlt egy évben kölcsönös tiszteleten alapuló korrekt viszony volt a sportállamtitkárság és a sportújságírók között.
Nincs könnyű helyzetben az újságírói szakma, hiszen naponta jönnek létre új formátumok, a klasszikus sportújságírást felváltja a tömeggyártás, minden tiszteletem az önöké, hogy ebben az ellenszélben is őrzik a lángot.
Magyarország sportnemzet, szüksége van kiemelkedő sportújságírásra, ezért is tartom fontosnak a Magyar Sportújságírók Szövetségének munkáját. A szövetség igyekszik összetartani az újságírókat, megszólít minden magyart – határon innen és túl. Önök által születnek a hősök, a sport pedig mindannyiunk szívügye, így a célunk is közös, leginkább az, hogy minden honfitársunk így érezzen. Továbbá eltökéltek vagyunk, hogy a legkiválóbb sportolóink a következő alkalommal is az őket megillető színvonalú Év sportolója gálán vehessék majd át a nekik járó elismeréseket – fogalmazott Schmidt Ádám.
Az MSÚSZ közgyűlését megtisztelte jelenlétével Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, aki nyomatékosította, hogy az elmúlt esztendők „hiányosságai” után a MOB újra a szövetség és a sportújságírók felé fordult, s keresi az együttműködés olyan formáit, amelyek korábban jellemezték a két szervezet kapcsolatát. Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke videóüzenetben mondott köszönetet azért, hogy a fogyatékosok sportjáról mind több fórumon és formában esik szó. Dr. Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora arról számolt be, hogy az egyetemen a jövőben kiemelt hangsúlyt fektetnek a sportújságírói képzésre.
A Magyar Sportújságírók Szövetségének pécsi rendezvénye egyben tisztújító közgyűlés is volt, amelyen a tagok újabb öt évre elnöknek választották meg Szöllősi Györgyöt,
az AIPS Europe alelnökét, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét – a szervezet két alelnökét is újraválasztották Mravik Gusztáv és Csisztu Zsuzsa személyében, az elnökségi tagok pedig Deák Zsigmond, Moncz Attila, S. Tóth János és Sörös Jenő maradtak.
A közgyűlésen az alapszabály módosításával állandó bizottságként létrejött szolidaritási bizottság elnökének Kopeczky Lajost, a Telesport nyugalmazott, egykori riporterét választotta meg a tagság.
Először jött létre a határokon túli tagokból álló összmagyar állandó bizottság, amelynek elnökévé Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját választották meg.
E bizottság két alelnöke Aczél Péter László (Erdély) és Szőcze Árpád (Toronto–Berlin–Budapest), tagjai Csibi Lóránd (Cleveland), Duducz Tibor (Felvidék), Kádár Zoltán (Erdély) és Szalai Attila (Vajdaság).
Az új bizottság a kongresszuson meg is fogalmazott egy ajánlást, hogy ebben az elnöki ciklusban az egyik éves MSÚSZ-kongresszusra valamelyik külhoni nemzetrészben kerüljön sor. A szándék nyitott ajtón kopogtat, miután ennek megvalósítását a szövetség elnöke és az elnökség tagjai is szívügyüknek tekintik.
Pécsett került sor Bodnár Zalán Szerelem és halál Irapuatóban című romantikus tényfeltáró kalandregényének bemutatójára is, amit az 1986-os mexikói magyar válogatott két legendás alakja, Sallai Sándor és Disztl Péter is elismerő szavakkal méltatott. Igazán érdekes volt az eszéki új stadion bejárása éppúgy, mint a díjazottak laudációi és az azokat követő köszönő megszólalások üzenetértéke.
A tartalmas két napot hagyományosan a szakújságírók sportküzdelmei zárták a kispályás Hoffer-futballkupán a kárpátaljai, erdélyi és felvidéki kollégák alkotta külhoni csapattal.
Együttesünk a tornagyőztes Nemzeti Sporttól gólnélküli első félidő után kétgólos vereséget szenvedett, majd a tavalyi győztes Index ellen, a kárpátaljai Dankai Péter mesterhármasával 4-2-re sikerült győzni, ami ezüstérmet jelentett. A Kárpátalja hetilap munkatársa a torna legjobb játékosának járó díjat is kiérdemelte, míg erdélyi kapusunk, Szucher Ervin a mezőny legjobb hálóőre lett. Díjaikat a legendás kosárlabda szaktekintélytől, Rátgéber Lászlótól vehették át.
Szerelem és halál Irapuatóban
A történet adott, a cselekmény fantasztikus, a végkifejlet szenzációs – hallottuk Disztl Péter, az 1986-os világbajnokságot megjárt, 37-szeres magyar válogatott kapus videoüzenetében a Szerelem és halál Irapuatóban című könyvről, amelynek bemutatóját a pécsi Kodály Központban a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) kétnapos kongresszusának nyitó eseményeként tartották meg. Bodnár Zalán, a Nemzeti Sport munkatársa rendhagyó műfajú alkotása – amelyet a Rézbong Kiadó romantikus tényfeltáró kalandregényként tálal – az alcím szerint nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy bemutatja „a mexikói 6–0 egyetlen igaz történetét”.
Az 1981-ben született, Németh Gyula-díjas és MSÚSZ Nívódíjas szerző elmondta, nem egy újabb dokumentumkönyvet kívánt letenni az asztalra a már az 1980-as évek végén is több kötetnek témát adó világbajnokságról, hanem a főszereplő Pákozdi Géza lyukóbányai bányász narratíváján keresztül bemutatni az események szubjektív olvasatát, az azokat körüllengő legendákat – így a tésztaügyét, a magaslati levegő okozta nehézségekét vagy a doppingot – is beleszőve. A magát újságírónak álcázó főhős a Füles magazin keresztrejtvény-pályázatán nyerte el a jogot arra, hogy csatlakozzon a Mexikóba IBUSZ-szervezéssel kiutaztatott negyvenfős magyar szurkolói társasághoz, hogy aztán ott egy rejtélyes titkosszolgálati játszma kellős közepén találja magát.
– A bányász képzeletbeli alakjának kiválasztásával tisztelegni szerettem volna a bányász szakma előtt, családi kötődés miatt is, ugyanis apai ágon sok férfirokon bányász volt” – mondta Bodnár Zalán, aki elárulta, az azték kultúrát érintő részletek a Mexikó iránti régi, középiskolai időszakból őrzött érdeklődését is tükrözik. A regény szövegét ugyan már 2014-ben elkezdte, ám a munka nagy részét az elmúlt két év során, isaszegi otthonából a Nemzeti Sport szerkesztőségébe ingázva, a vonaton ülve dolgozta ki. Az MSÚSZ Nagy Béla-programjának támogatásával elkészült könyv bemutatóján részt vett Sallai Sándor, 55-szörös válogatott labdarúgó, az 1986-os vb-csapat tagja.
„A mexikói torna harminchét éve lezáratlan történet – hangsúlyozta a könyvet méltatva a 63 éves sportember, aki kérdésre válaszolva utalt az akkori sajátos politikai környezetre is. – Olyan légkörben játszottunk, amelyben megszoktuk, hogy bizonyos funkcionáriusok sertepertélnek körülöttünk, olyanok utaznak a válogatottal a külföldi utakra, akik nem voltak sem a csapatnak, sem a szakmai vezetőségnek a tagjai. Mexikóban a Szovjetunió elleni mérkőzés közeledtével a szobánkból, az erkélyről láttunk arrafelé járkáló magas rangú szovjet tiszteket. Hogy álmodom-e még Mexikóról? Mostanában jól alszom, de korábban többször előfordult, hogy felriadtam az éjszaka közepén, leizzadva, és hirtelen nem tudtam, hogy amit átéltem, a valóság volt vagy csak álom.”
