Aktuális KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink pozitív jelnek tekintik-e, hogy elhalasztják az ukrán nyelvű oktatásra való áttérést. A nem reprezentatív felmérésben a válaszadók 90 százaléka tartja ezt pozitív ómennek, míg a többiek kevésbé bizakodók.
Simon Rita
Görögné Sándor Erzsébet hozzászólásában úgy fogalmazott: „Az igazi pozitívum az anyanyelvi oktatás megmaradása lenne… minden más alternatíva – csak tiszi-toszi!”
Olvasónk abból a szempontból jól látja a helyzetet, hogy a 2017. szeptemberében elfogadott oktatási törvényt ezzel a döntéssel nem törlik el, illetve a 7. cikket (amely az oktatás nyelvét szabályozza és kimondja: a kisebbségi tanulók csak az 1-4. osztályban tanulhatnak anyanyelvükön, az 5. osztályban 20, a 9. osztályban 40, a középiskolában pedig már a tantárgyak legalább 60 százalékát kell kötelezően államnyelven oktatni) sem módosítják. Csupán a törvény által előírt átmeneti időszakot (amely alatt az oktatási minisztérium szerint már emelt óraszámban kell tanítani az államnyelvet az alsó osztályoktól kezdve, hogy a tanulók felkészüljenek az ukrán nyelven való oktatásra) hosszabbítják meg még egy évvel. Így nem 2023-ban, hanem 2024-ben lövik lábon a kisebbségi oktatást.
A nagyszőlősi Oniszkó Tóth Katalin lapunknak kifejtette, habár csak halasztásról van szó, ő azért bizakodó, még annyi minden történhet addig…
– A magyar gyerekeknek sokkal jobb, ha az anyanyelvükön tanulnak. A nagyobbik fiam már iskoláskorú. A háború miatt kiköltöztünk külföldre, most Németországban tartózkodunk, ahol a gyermekemnek nincs lehetősége anyanyelvén folytatni a tanulmányait, ezért én igazán átérzem a helyzet súlyosságát.
Kovács Melánia szintén reménykedik, mert az unokaöccsei jelenleg magyar osztályokban tanulnak, és szerinte „nagyon rossz lenne, ha egyszercsak át kellene térniük ukrán oktatásra”. A fiatal nő elmondta, ő ukrán iskolába járt, mert akkoriban nem volt lehetősége magyar intézménybe jelentkeznie, pedig nagyon jó lett volna az anyanyelvén tanulnia, mivel magyar családban nőtt fel.
Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatója úgy fogalmazott, ez a lépés legfeljebb csak reményt ad arra, hogy újra meghosszabbítják a törvény bevezetését.
– Mivel nem a törvény módosításáról van szó, ezért nem sok jót ígér. Én abban reménykedem, hogy az időhúzás valójában azt is jelenti, hogy még nem zárták le a tárgyalásokat, és még van rá esély, hogy folytatják az eszmecserét és valamilyen konszenzusra jutnak. Mi csak azt szeretnénk, hogy minden úgy legyen, ahogy volt.
A líceum első osztályába már harmincan jelentkeztek és az igazgató bízik abban, hogy még többen kezdik meg az új tanévet, két magyar osztályt is nyithatnak. Az ötödik osztályba is közel 30 kérvény érkezett már, ami azt jelenti, hogy az eddigi állás szerint legalább 75 új tanulója lesz a magyar tannyelvű intézménynek, jegyezte meg Szabó Árpád.
Oktatási törvény, nyelvtörvény, nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény ide vagy oda, a kárpátaljai magyarság volt, van és lesz is!
Kapcsolódó:
A Velencei Bizottság véleményezte az új ukrán kisebbségi törvényt
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
