Az utóbbi időszakban meglehetősen enyhe télnek lehettünk részesei. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban ennek most vége szakad, s visszatérnek a kemény fagyok. Olykor -10 Celsius-fok alá is eshet a hőmérő higanyszála, ami nemcsak közérzetünket befolyásolja, hanem a mezőgazdaságban is éreztetheti hatását.
Szempont-rovatában a Kárpáti Igaz Szó Novák András agronómust kérdezte.
– Hogyan befolyásolhatják a termőföldeket a mínuszok?
– Az ősz folyamán elvetett szemeseknek jót tenne a hó. A vastag takaróréteg a nagyobb fagyok esetén is kellő védelmet nyújthat. Jelentősebb károk akkor jelentkezhetnek csupán, ha a termény túl későn került a földbe, s kevés csapadékmennyiség éri a tél folyamán.
– Mi a helyzet a rágcsálókkal és a különböző kártevőkkel?
– A rágcsálók esetében a nagyobb fagyoknál sem beszélhetnénk populáció-csökkenésről. Ilyentájt meghúzzák magukat föld alatti járataikban, ahol kényelmesen áttelelhetnek. Ami a kórokozókat illeti, a fagypont alatti hőmérséklet megtizedeli őket. Ezáltal a vírusok, baktériumok, atkák és egyéb rovarfajták a tavasz beköszöntével kisebb veszéllyel fenyegetnek.
– A gyümölcsösökben mire számíthatunk?
– Nyilván meg kell várni a pontosabb előrejelzéseket, de az elkövetkező időszakban jelentősebb hómennyiséget ígérnek a szinoptikusok. A vastag hóréteg, csakúgy mint a szemes terménynél, a gyümölcsfákra is jó hatással lehetne. A 20-30 centiméteres réteg szinte teljesen elfedné és melegen tartaná a kisebb facsemetéket. A legnagyobb károkat a nyulak okozhatják. Eleség után kutatva főleg az el nem kerített gyümölcsösökben tudnak ártani. Megrágják a fák törzsét, illetve az apró facsemetéknek a koronáját. Amennyiben nem fedi hótakaró a törzsüket, néhány módszerrel megvédhetjük őket attól, hogy fagykárosodást szenvedjenek. Többek között például ismert az ún. mulcsozásos módszer, mely – ha bejön az előrejelzés – alkalmazható a háztáji kertekben, kevés számú fák esetében. A kajszi csurgójában a havat letapossák. A keletkezett kemény hóréteget szalmatörekkel, szalmás trágyával vagy tőzeggel betakarják (mulcsozzák), amely alatt a hó sokáig nem olvad, lehűtve ezáltal a fa csurgójában a talaj hőmérsékletét. Kiválóan alkalmazható a füstölés is. Ilyenkor átnedvesített szalmabálákat füstöltetnek a szél járása felől. Lényege, hogy az ültetvény fölött füstréteg alakul ki, ami visszatartja a földfelszín által kisugárzott hő egy részét. Mivel kevés hőt tart vissza, a füstölést már jóval 0 °C fölötti hőmérséklet mellett meg kell kezdeni a fagyos éjszaka estéjén.
Molnár Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
