Nacionalista pártok szerveztek tiltakozó menetet a héten Kijevben. A tüntetésre a Szvoboda, a Nemzeti Hadtest és a Jobb Szektor előzetesen 25 000 embert várt, ám rendőrségi becslés szerint a megmozduláson 5500-an vettek részt, mozgásukat 1500 rendfenntartó kontrollálta.
Az oligarcháktól mentes ukrán jövőért jelszó alatt vonulók szándékáról Oleg Tyahnibok, a Szvoboda elnöke a párt sajtószolgálatán keresztül azt közölte, párbeszédet kívánnak folytatni az ország vezetőivel, elsődleges céljuk annak elérése, hogy a parlament fogadja el a változást biztosító oligarcha-ellenes törvénycsomagot.
A korrespondent.net értékelése szerint a nacionalista pártok valós szándéka híveik mozgósítása volt. A pravda.ua szűkszavú tudósításában megállapítja: a három szélsőjobboldali párt aktivistái eljuttatták követeléseiket az elnöki közigazgatásba, majd szétszéledtek. A tiltakozó akció a rendőrségi jelentés szerint is békésen, bárminemű incidens nélkül zajlott le.
A megmozdulás az ukrán médiában nem vált vezető hírré, viszont a három szélsőséges politikai erő közös akciója többeket elgondolkodtatott. Olekszij Holobuckij a korrespondent.neten publikált eszmefuttatásában felteszi a kérdést: a nacionalisták menetelése lépés az egyesülés felé vagy csupán politikai piár. A Helyzetelemző Ügynökség helyettes vezetőjét meglepte a nacionalisták együttes fellépése, ám szerinte ez még nem jelenti azt, hogy a szélsőjobb közös listával készül a jövő évi választásokra. Ezzel együtt nem zárja ki ennek lehetőségét. A kisebb nacionalista pártok felismerve, hogy maguk nem tudják átlépni a parlamenti küszöböt, összefoghatnak.
Holobuckij szerint a bármilyen jellegű egységre való törekvés pozitívum. Viszont a balos „forradalmi” jelszavak egyértelműen károsak. Főként ilyen „háborús” helyzetben. Pláne úgy, hogy ezekkel olyanok kopogtatnak, akiket kapcsolatba lehet hozni Szaakasvilivel. Az elemző szerint az is óvatosságra int, hogy az ilyen tézisek általában a Kremlből szivárognak. E szövegkörnyezetben a Helyzetelemző Ügynökség helyettes vezetője figyelmeztet a Lengyelországban megfogalmazódó területi igényekre.
„S itt van még Románia és Magyarország. S akkor még nem is vettük számításba a keleti határt” – állapítja meg Holobuckij.
A szakember más veszélyes jelenségekre is felhívja a figyelmet.
Aggodalomra ad okot, hogy egyre terjed az a kremli sugallat, miszerint „Putyin kisebb ellenség, mint Porosenko.”
Holobuckij riasztónak tartja, hogy a háború ötödik esztendejében a lakosság fele szerint nem Oroszország kezdte a háborút, minden hatodik ember pedig Ukrajnát vádolja ezzel.
A szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben a menetelőknek annyira fontosak a tüntetésen hangoztatott kérdések, akkor ne az utcán keressék a válaszokat, hanem szavazzanak olyan politikai erőkre, melyek az egységre törekednek, s akkor a szükséges változások már az ülésteremben végbemennek.
„Egy demokratikus rendszerben ez így működik: válassz és változtass. Annál is inkább, mert már csak egy év maradt” – figyelmeztet az elemző.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
