Vidékünkön amint beköszönteni látszik a kikelet, kezdetét veszi a tavaszi lomégetés. A kertek, hétvégi telkek gazdái, az utak mentét takarítani hivatott munkások egyre-másra lángra lobbantják az elszáradt aljnövényzetet. Ilyenkor megtelik fojtó füsttel a légtér, a lángok pedig az eget nyaldossák. Miért nem harcol senki a gyújtogatók ellen?
– Ez számunkra is óriási probléma. Hiába a felvilágosító kampány, a helyzet évről évre romlik. 2013 tavaszán például 687 alkalommal riasztottak minket ilyen tüzekhez. A múlt esztendő azonos időszakában viszont már kétszer ennyi, az idén eddig több mint ötven bevetésünk volt – tájékoztat Roman Hudak, a megyei katasztrófa-elhárítási szolgálat vezetője.
Az idei első bozóttűzhöz február 7-én riasztották a tűzoltókat, mondja beszélgetőpartnerem. A munkácsi járási Iványi (Ivanivci) házai is veszélybe kerültek, mert valaki meggyújtotta a falut övező réten az elszáradt növényzetet. Több mint három hektáron perzselték fel a lángok a cserjést és a vadak számára fontos életteret. A gyújtogatások száma egyre nőtt és átterjedt a szomszédos járásokba is. Naponta négy vagy több helyre kellett kivonulniuk a lánglovagoknak. Nemegyszer benzinkutakat kellett megmenteniük a tűztől.
Az emberi nemtörődömség ráadásul rétek, cserjések növényzetét, állatvilágát is sújtja. Az idén szerencsére még sehol nem égtek az erdők, ám a múlt évben 26 hektár vált a lángok martalékává. A felperzselt terület is fokozatosan növekszik. Három éve 714, 2015-ben pedig 1194 hektáron semmisült meg a növényzet. Előfordult, hogy emberek sérülnek meg a lomégetés során.
A helyzet romlását megrekesztette a váratlanul beköszöntött márciusi tél. A hó azonban mára elolvadt, és újult erővel fellángolt a probléma.
– Minap kis híján leégett az Ungvár külterületén lévő Kilikija vendéglő. Valaki felgyújtotta a határátkelőhöz vezető elkerülő út mentén a bozótost. A szeles időben pillanatok alatt eget nyaldosóvá magasodtak a lángok és bekerítették az objektumot. Mintegy másfél hektár égett le, mire sikerült megfékezni a tüzet – tájékoztat Natalija Batir, a szolgálat szóvivője.
Mint mondja, aznap hétszer fújtak riadót. A felelőtlen személyek több mint 11 hektárt perzseltek fel. A lángba boruló mezők, útoldalak mérges gázokkal telített, egészségre fokozottan káros szmogot sodornak a települések felé. A füsttengerbe boruló közutakon pedig ugrásszerűen nő a balesetveszély. A megyei katasztrófa-elhárítási szolgálat sajtósa szerint a dologban nemcsak a lakosság ludas, hanem a közterületek rendben tartására hivatott szakszolgálatok is. Ezek dolgozói ugyanis gyakran a munka könnyebb végét fogják meg, s ahelyett, hogy összegyűjtenék és elszállítanák a száraz, szeméttel teli aljnövényzetet, inkább meggyújtják azt. Hasonló megoldást választanak egyes cégek is a telephelyük takarítása során.
A probléma már-már környezeti katasztrófával fenyeget, mondja a szakember. Ezen mindenkinek el kellene gondolkodni. Annál is inkább, mert (mint azt korábban már többször megírtuk) a szabálytalanul végzett gazégetés büntetendő cselekmény. A tűzrendészeti előírások erdős területen történő semmibevételéért az állampolgárokat szabálysértési eljárás keretében lehet felelősségre vonni. Ahhoz azonban tetten kellene érni őket. A közutak és vasúti töltések mentén, a mezőgazdaságilag hasznosított és a természetvédelem alatt álló területeken engedély nélkül történő égetés felelőseit pedig 170-től 1700 hrivnyáig terjedő bírsággal sújthatják. Csak nincs aki elfogja a gyújtogatókat. – Mi jegyzőkönyvet készítünk a mezei és erdei tűzesetekről, amit továbbítunk a rendőrséghez. A tettesek elfogása az ő feladatuk volna – konstatálja a szóvivő.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
