Az utóbbi napokban több írás jelent meg az MTI-n, illetve ukrán portálokon, melyek a NATO, Ukrajna és Magyarország viszonyát elemzik. Mint ismeretes, a két szomszédos ország viszonyában lényeges változás történt azt követően, hogy az ukrán parlament a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő törvényt fogadott el. A tények bizonysága szerint a katonai szövetség arra törekszik, hogy kivonja magát a kényes helyzetből. Azt szorgalmazza, hogy Budapest és Kijev egymás közt rendezze a vitás kérdéseket.
Magyarországnak nem lenne szabad az Ukrajnával szemben fennálló problémáit a NATO szintjére emelnie – az MTI információja szerint ezt Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO-nagykövet jelentette ki egy kijevi biztonságpolitikai fórumon. A pravda.ua hírportál azt emelte ki, hogy a diplomata elismerte, mivel a NATO-ban konszenzussal születnek a döntések, a Magyarország és Ukrajna közötti konfliktus jelentősen nehezíti az atlanti szervezet és Kijev közötti magas szintű hivatalos találkozók megrendezését. „Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a magyarok tárgyalóasztalhoz üljenek az ukránokkal, és megállapodjanak a nyelvi normákról. Kategorikusan ellenezzük, hogy kétoldalú kérdések határozzák meg a NATO napirendjét” – idézi Hutchinsont az MTI.
A pravda.ua emlékeztetett arra, hogy Budapest az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikke miatt – amelyet a kárpátaljai magyar szervezetekkel egyetértésben hátrányosnak tart a magyar kisebbségre nézve – kilátásba helyezte Ukrajna európai uniós és NATO-integrációjának akadályozását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, Magyarország megvétózza az atlanti szervezet és Ukrajna áprilisra tervezett védelmi miniszteri szintű találkozóját, továbbá Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcsértekezleten, ha Kijev nem teljesíti Budapestnek a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználata biztosítására vonatkozó követeléseit.
Kijev ugyanakkor abban bízik, hogy a magyar kormány az április 8-i országgyűlési választások után felhagy a találkozók blokádjával. Többek mellett Ivanna Klimpus-Cincadze integrációs ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes még a múlt héten egy rádióinterjúban fogalmazta meg azt a reményét, hogy Magyarország az atlanti szervezet júliusi csúcsértekezletéig eláll a NATO–Ukrajna Bizottság állam-, illetve kormányfői szintű találkozójának akadályozásától, és így Porosenko elnök mégis részt vehet majd azon.
A NATO álláspontját tükrözi, hogy Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese egy kijevi biztonságpolitikai fórumon reális célnak nevezte Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását. A tanácskozást az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök által 2007-ben létrehozott Open Ukraine alapítvány szervezte, s évente rendezi meg, az idén immár tizenegyedik alkalommal – írta az UNIAN. A tanácskozás fő célja az Európai Unió és a Fekete-tengeri térség közötti együttműködés erősítése a biztonsági szférában, valamint a hivatalos tisztségviselők és független szakértők, nem kormányzati szervezetek képviselői közötti párbeszéd elősegítése, utóbbiak szerepének növelése az európai biztonsági problémák megoldásában.
Oroszország élesen ellenzi a NATO további közeledését határaihoz, főként Ukrajna és Grúzia felvételét az atlanti szervezetbe. A NATO viszont márciusban hivatalosan elismerte Ukrajna csatlakozási szándékát a katonai szövetséghez. A szervezet március 9-én frissítette honlapján azt a dokumentumot, amelyben felsorolja azokat a partnerországokat, amelyek hivatalosan kinyilvánították a tagságra irányuló törekvésüket, s beírta Ukrajnát is Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Georgia mellé. Ezt Petro Porosenko ukrán elnök akkor úgy értékelte, hogy ezzel a döntéssel a NATO szemszögéből magasabb szintre emelkedett Ukrajna törekvése a teljes jogú tagság elnyerésére az atlanti szövetségben.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
