Gőzerővel folyik a munka a mezőkaszonyi óvoda területén. Állványok, habarcskeverő, kavics, frissen felvitt vakolat, serénykedő munkások jelzik, itt bizony hatalmas átalakulás zajlik. Komári Julianna, aki 2013-ban vette át a kisdedóvó vezetését, azt meséli a Kárpáti Igaz Szónak, a két épületből álló intézmény immár hetvenegy éves, bőven ráfér a „fiatalítás”.
– Egy zsidó család tulajdonát képezte egykor a kúria. A felújítás során rájuk emlékezve meghagytuk azt az eredeti kályhát, amit még ők rakattak, valamint egy míves ajtót, amit szintén az itt élő család állíttatott be annak idején – vezeti körbe a KISZó-t a komplexumban az óvodavezető.
Az egyik épületszárnyat utoljára 2007-ben tatarozták egy szülő, Karmacsi Sas Enikő, valamint holland önkéntesek segítségével, aminek tényét máig emléktábla őrzi. A másik részben 2014-ben tetőcserére került sor az Európai Unió Keleti Partnerség programja támogatásával.
– Amikor átvettem az óvodát, folyamatosak voltak az áramkimaradások, mivel időközben a villanyvezetékek is elöregedtek. Egy szerelő sem vállalta a felelősséget a hálózat biztonságos működtetéséért, ezért felkerestem Csengeri Jenő járási képviselőt. Ő és a helyi polgármester, Tóth Sándor közreműködésével sikerült megszüntetnünk ezt a műszaki problémát is. Sőt, a polgármester révén tavaly új gyerekbútorok kerültek a csoportokba – mesél a korábban elvégzettekről Julianna, majd rátér a legnagyobb projektre. A kaszonyi gyermekkert is bekerült abba a magyar kormány által támogatott Kárpát-medencei óvodafejlesztési programba, melynek keretében két év alatt 32 új magyar óvodát hoznak létre és 130-at megújítanak.
– Falakat bontottunk, hogy kényelmesebb helyiségeket alakítsunk ki, így most hat tágas terem, folyosó, 2 gyerekmosdó, kazánház, raktárépület és pince került kialakításra. Egy kicsit szűkösen vagyunk, de a felújítások idejére kénytelen vagyunk összehúzni magunkat. Mivel jó ütemben haladnak a munkálatok, úgy gondolom, május végére a gyerekek már birtokukba vehetik a megújult termeket és elkezdődhet a másik épületrész padlócseréje is. Azon nincs annyi munka, de mivel az épület salétromos, s a külső szigetelés miatt befelé áznak a falak, szükség lesz egy tisztasági festésre is.
A kaszonyi kisdedóvó nevelői három vegyes csoportban hatvan gyerekről gondoskodnak. Bár az itt is érzékelhető elvándorlás miatt némileg visszaesett a születések száma, évente átlagosan harminc csecsemő jön a világra a községben, így szerencsére biztosított az utánpótlás. A bölcsisek másfél évesen jöhetnek, majd háromévesen átkerülnek a középső, végül a nagycsoportba. Tavaly hetvennyolcan voltak, s most is további tíz kérvény van a vezetőnő asztalán, ám amíg tartanak a felújítások, helyhiány miatt nem tudnak eleget tenni a kérésnek, ezért a szülők türelmét kéri.
– Egyfolytában azon vagyok, hogy megfelelő képesítésű szakembereket találjak, mivel többen külföldre vándoroltak. De nagyon nehéz. A dadáink népszerűek, ahogyan a szakácsnőink főztje is. A szülők napi 10 hrivnyát térítenek az étkezésért, a többit a járási oktatási osztály állja, mivel idén januártól már az a fenntartónk.
A nevelési intézmény fejlesztése keretében az épület környezetét is rendezni, csinosítani fogják, amihez a vezetőnő a szülők segítségét is szeretné kérni. De Mezőkaszony testvértelepülése is besegít, mely egyébként korábban egy éven át biztosította a kicsik étkeztetését. Budafok-Tétény most úgy segít, hogy a kaszonyi óvodások rajzait, az óvónők által készített játékokat otthon egy jótékonysági bálon elárverezték, s a bevételből egy új pavilont kap a gyermekkert. Így hamarosan korszerű, megújult óvodába hozhatják reggelente szemük fényét a szülők.
Magyar Tímea
