A héten Kárpátalja-szerte virágzásnak indultak a díszcseresznyefák, a szakurák. A gyönyörű természeti jelenség megfigyelésére a helyiek mellett több tízezer turistát várnak Ungvárra és Munkácsra, ahol az egzotikus növény a leginkább elterjedt. A legnagyobb közösségi oldalt már elárasztották a szakurás fotók és szelfik. A virágzás az időjárástól függően 10-14 napig tart, így aki esetleg eddig nem látta ezt a csodát, és nem csinált szakurás fotót, az jobb ha siet.
A szakura Japán nem hivatalos nemzeti jelképe, a cseresznyefák virágzása a tavasz beköszöntének, a természet újjászületésének egyik szimbóluma. A virágok óriási vattacukorként a fehértől a pinken át pompáznak. A távol-keleti országban úgy vélik, azok rövid, alig egyhetes élete a tisztaságot és az élet mulandóságát tükrözik.
Több legenda szól arról, hogyan is kerültek vidékünkre e misztikus távol-keleti növények. Az egyik szerint egy japán küldöttség díszcseresznyefa-cserjékkel szerette volna megajándékozni Ferenc József osztrák császárt. Hosszú, fárasztó útjuk során a delegáció egy éjszakát Munkácson töltött. A Latorca-parti városban hamar híre ment, hogy az utazók különleges és értékes növényt szállítanak. Ezért nem meglepő, hogy az éj leple alatt a helyi romák a csemeték egy részét ellopták. Később a zsákmányt Ungváron különleges gyümölcsfának mondva eladták. Egy másik, sokkal hihetőbb história szerint a 18. században Schönborn gróf, a Bolognai Egyetem botanikus professzora telepítette ide e fákat, ugyanis megszállottja volt a különleges növényeknek.
A valóságban – a korabeli dokumentumok szerint – az első facsemetéket az 1920-as évek elején ültették el a megyeszékhelyen. Ebben az időszakban épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó. A terület ekkor mocsaras volt, ami egyetlen őshonos növénynek sem kedvezett. Kivételt jelentettek a japán-cseresznyék, amelyek hamar megfogantak a lápos talajon. Mára Ungvár, sőt Kárpátalja emblematikus növénye lett, becslések szerint a megyeszékhelyen több mint 3000 szakura virágzik. De most már nemcsak ungvári látványosság a szakurák virágzása, az elmúlt években egyre több kárpátaljai nagyvárosban honosították meg e díszfát. Munkácson, Huszton, Ilosván és Beregszászban is ültettek csemetéket. Idén állítólag Munkács elhappolta Ungvártól a szakurák városa címet, ugyanis az első szirmokat egy, a Latorca-parti városban álló fa bontotta, sőt itt található Európa leghosszabb szakurasora is a maga 1371 méterével és 252 fájával.
Olekszandr Koval turisztikai szakember a Kárpáti Igaz Szó megkeresésére elmondta, egy kisebbfajta versengés alakult ki a két település között a szakurák városa címért. Munkácson az elmúlt években rengeteg szakurát telepítettek, ami előny abból a szempontból, hogy korábban virágzanak, mint az öregebb növények Ungváron. A megyeszékhelyen ráadásul tavaly több elöregedett példányt kivágtak, ezeket pótlása ugyan megtörtént, de évek kellenek, míg a csemeték felcseperednek. A történelmi múlt miatt a megyeszékhely még mindig előnyben van ezen a téren. A szakember azt is elárulta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is rengeteg turistát vonz a megyébe a látványosság. Ezt támasztja alá, hogy a szakuravirágzás idejére a Kijev–Ungvár vasútvonalon pluszjáratokat iktattak be, ugyanis már március végén, április elején elfogyott az összes jegy.
A fák virágzásával egy időben a megyeszékhelyen április 18. és május 6. között Nemzetközi Zenei-Alkotó Fesztivált tartanak Szakura-Feszt néven. Az ungváriakat és az ide látogató turisták Sakura Wine bor és filmfesztivál, táncverseny valamint kamaraszínházak bemutatói várják. A szórakoztató és kulturális programok mellett gasztronómiai bemutatókkal és sportrendezvényekkel is készülnek a szervezőek. A rendezvények a belváros különböző pontjain.
Szabó Sándor
